Horváth Péter szeretné, hogy az új tanév hagyományos keretek között zajlik majd az első naptól az utolsóig.
„Az augusztus 20-i ünnep előtt derültek ki a pontos szabályok, amelyekről a tankerületek minden iskolába küldtek leírást. Az iskolai oltások két időpontban: vagy augusztus 30–31-én, vagy szeptember 2–3-án történnek a 12. életévüket betöltött diákoknak. Akik eddig nem éltek a védőoltás lehetőségével, számukra kiváló alkalom ez a pótlásra” - nyilatkozta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kisalföldnek arról, hogy hogyan áll az iskolai oltások szervezése.
Szerinte senkire nem szabad nyomást helyezni az oltásokkal, de "ideális esetben" a gyerekek és szüleik rájönnek, hogy csak az oltás véd a szövődményektől. El tudja képzelni azt is, hogy azokban az osztályokban, ahol diákok nagy része kapott már az oltást, ott azok a diákok is "kedvet kapnak a védelem megszerzéséhez", akik korábban nem regisztráltak.
Hozzátette, a "révais gólyatáborban – miután egyeztettünk erről a szülőkkel – megkérdeztük leendő elsőseinket az oltásról. A felmérésből az derült ki, hogy 83 diák oltással érkezik a közösségbe, 18-an kérik most az oltást, míg 59-en nem. A százhatvan elsős több mint hatvan százaléka védett lesz legkésőbb október közepére" - mondta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
