A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke bízik benne, hogy minden diák kedvet kap az oltáshoz

Horváth Péter szeretné, hogy az új tanév hagyományos keretek között zajlik majd az első naptól az utolsóig.

  • Csik Veronika

„Az augusztus 20-i ünnep előtt derültek ki a pontos szabályok, amelyekről a tankerületek minden iskolába küldtek leírást. Az iskolai oltások két időpontban: vagy augusztus 30–31-én, vagy szeptember 2–3-án történnek a 12. életévüket betöltött diákoknak. Akik eddig nem éltek a védőoltás lehetőségével, számukra kiváló alkalom ez a pótlásra” - nyilatkozta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kisalföldnek arról, hogy hogyan áll az iskolai oltások szervezése.

Szerinte senkire nem szabad nyomást helyezni az oltásokkal, de "ideális esetben" a gyerekek és szüleik rájönnek, hogy csak az oltás véd a szövődményektől. El tudja képzelni azt is, hogy azokban az osztályokban, ahol diákok nagy része kapott már az oltást, ott azok a diákok is "kedvet kapnak a védelem megszerzéséhez", akik korábban nem regisztráltak.

Hozzátette, a "révais gólyatáborban – miután egyeztettünk erről a szülőkkel – megkérdeztük leendő elsőseinket az oltásról. A felmérésből az derült ki, hogy 83 diák oltással érkezik a közösségbe, 18-an kérik most az oltást, míg 59-en nem. A százhatvan elsős több mint hatvan százaléka védett lesz legkésőbb október közepére" - mondta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.