Elfogadták a törvényjavaslatokat: simán átment a Fudan ügye és a "pedofil törvény" is

A nyári szünet előtt komoly, oktatást érintő kérdésekben döntött az Országgyűlés.

  • Csik Veronika

Ma több kérdésben is szavazott az országgyűlés, a "pedofil törvény" néven elhíresült javaslatot 157 igen, 1 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadták. A Fudan egyetem ügye szintén csont nélkül átment: a "lex Fudan" kétharmados többséget érintő részeit 134 igen, 25 nem és 0 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypárti többség, míg az egyszerű többséget igénylő részek 133 igen, 25 nem szavazattal, szintén tartózkodás nélkül mentek át.

Miről szólt az első javaslat?

A most megszavazott törvény tiltani fogja a 18 éven aluliaknak a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését és megjelenítését”, a jövőben nem lehet iskolai előadást tartani ezekről a témákról. A civil szervezetek helyett pedig állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt.

Az immár Áder János köztársasági elnök aláírására váró törvénytervezet továbbá kimondja, hogy tilos az ilyen reklámokat elérhetővé tenni a 18 év alattiaknak. Így több film, sorozat és színaradb is tiltólistára kerülhet - többek között az éjszakai "horrorfilm-sávba" kerülne a Harry Potter vagy a Jóbarátok, és a Bridget Jones naplója is.

Először több ezren, majd tízezren tüntettek, de hiába

Hétfő este tüntetés volt a Parlament előtt a "pedofiltörvény ellen": a szervezők felszólították az Országgyűlés tagjait, hogy ne szavazzák meg "a gyermekjogokat és szólásszabadságot sárba tipró törvénymódosítást".

Korábban hasonló, tömegeket megmozgató tüntetés volt a Magyarországra költöző kínai Fudam Egyetem ellen is - a tervezet a magyar egyetemisták életét is komolyan befolyásolhatja majd.

A tervezet finoman szólva is zavarosan kezeli a pedofília, a homoszexualitás vagy a transzneműség kérdéskörét, ez pedig az iskolai felvilágosító órákat is átszabhatja (vagy önmagában megkérdőjelezheti azok értelmét), sőt a tanár-diák beszélgetések szabadságát is megpecsételi.

Fudan vs. Diákváros

Ma a Fudan Egyetem budapesti campusáról is szavazott az Országgyűlés. A Fudan és a Diákváros építése körül már hónapok óta óriási vita van. Év elején derült ki, hogy a főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a kínai egyetem budapesti campusa. A kiszemelt ingatlan azonban a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett projekt helyszíne volt.

ITM

Míg az első hírek arról szóltak, hogy a kollégiumoknak, hallgatói központnak helyet adó, Ferencváros déli részén elhelyezkedő terület 16,2 hektáros lesz majd, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ma már csak 6-7 hektárral számolnak a kormányzati tervek. Időközben ugyanis eldőlt, hogy a kínai egyetem campusa is pont itt épül majd fel, 22,2 hektáros területen.

Ráadásul a sportlétesítmények és kulturális intézmények nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet, de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért. A fent említett 3000, a kínai egyetemhez tartozó kollégiumi helyet is csak azok vehetik majd igénybe, akik a Fudan hallgatói – mindezt úgy, hogy a magyar diákoknak tervezett Diákváros területéből hasítana ki jókora darabot az intézmény.

Jelenleg úgy néz ki, népszavazás dönthet majd a campus sorsáról, azonban 2023-ig is elhúzódhat az ügy - bár ma szavaznak a kérdésben, a kormány szerint "a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik". A problémáról egyébként itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.