"Lassan nem beszélhetünk a gyerekekkel arról, hogy vannak nem heteroszexuális emberek"

Ma szavaz az Országgyűlés két fontos, oktatást (is) érintő kérdésről: a Fudan Egyetem magyar kampuszáról és a „pedofiltörvényként” elhíresült javaslatról is. Cikkünkben folyamatosan nyomon követhetitek a nap eseményeit.

  • Csik Veronika

Frissítés: Ma több kérdésben is szavazott az országgyűlés, a "pedofil törvény" néven elhíresült javaslatot 157 igen, 1 nem, 0 tartózkodás mellett: elfogadták. A Fudan-jogszabályt is megszavazták. Részletek itt.

Emberként és pedagógusként szembeköpném magam, ha nem állnék ki teljes mellszélességgel a pedofiltörvény mellett. És akkor is, ha nem állnék ki az egyenlőség, az elfogadás mellett

-írta Facebookon Jocó bácsi, hozzátéve: a ma Országgyűlés elé kerülő javaslat azonban "baromira nem a pedofília ellen szól, sőt igazából van, akit felment alóla", ehelyett szimplán egy csoport ellen lép fel. A tervezet ugyanis finoman szólva is zavarosan kezeli a pedofília, a homoszexualitás vagy a transzneműség kérdéskörét, ez pedig az iskolai felvilágosító órákat is átszabhatja (vagy önmagában megkérdőjelezheti azok értelmét), sőt a tanár-diák beszélgetések szabadságát is megpecsételi.

A törvény ugyanis tiltani fogja a 18 éven aluliaknak a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését és megjelenítését”, a jövőben nem lehet iskolai előadást tartani ezekről a témákról. A civil szervezetek helyett pedig állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt. 

...az iskolában lassan nem beszélhetünk a gyerekekkel arról, hogy vannak nem heteroszexuális emberek. Miért, akkor nem lesznek? Egy csapásra eltűnnek? Hát baromira nem. Ha nem beszélünk róla, az a legrosszabb – írja Jocó bácsi posztjában.

Szerinte nincs ma Magyarországon olyan tanár, akinek ne lett volna/ne lenne most is nem heteroszexuális diákja. A népszerű töritanár pedig nem tudja, ezek után a diákok mernek-e majd segítséget kérni abban, hogy elfogadják magukat. A kérdés, vajon „meg tud-e egy kamasz küzdeni ezzel úgy, hogy azt hallja, látja, hogy a törvényhozás ellene van?”

Tízezren tüntettek

Hétfő este tüntetés volt a Parlament előtt a "pedofiltörvény ellen": a szervezők felszólították az Országgyűlés tagjait, hogy ne szavazzák meg "a gyermekjogokat és szólásszabadságot sárba tipró törvénymódosítást".

Fudan vs Diákváros

Ma a Fudan Egyetem budapesti campusáról is szavaz az Országgyűlés. A Fudan és a Diákváros építése körül már hónapok óta óriási vita van. Év elején derült ki, hogy a főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a kínai egyetem budapesti campusa. A kiszemelt ingatlan azonban a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett projekt helyszíne volt.

Míg az első hírek arról szóltak, hogy a kollégiumoknak, hallgatói központnak helyet adó, Ferencváros déli részén elhelyezkedő terület 16,2 hektáros lesz majd, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ma már csak 6-7 hektárral számolnak a kormányzati tervek. Időközben ugyanis eldőlt, hogy a kínai egyetem campusa is pont itt épül majd fel, 22,2 hektáros területen.

Ráadásul a sportlétesítmények és kulturális intézmények nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet, de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért. A fent említett 3000, a kínai egyetemhez tartozó kollégiumi helyet is csak azok vehetik majd igénybe, akik a Fudan hallgatói – mindezt úgy, hogy a magyar diákoknak tervezett Diákváros területéből hasítana ki jókora darabot az intézmény.

Jelenleg úgy néz ki, népszavazás dönthet majd a campus sorsáról, azonban 2023-ig is elhúzódhat az ügy - bár ma szavaznak a kérdésben, a kormány szerint "a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik". A problémáról egyébként itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.