A TASZ szerint jogszerű az iskolai hiányzás igazolása a járványra hivatkozva

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, cizelláltabban kellene kezelni az iskolanyitás kérdését annál, hogy csak a nyitás és zárás merül fel opcióként.

  • Csik Veronika

A nyitásról való döntés során a járványügyi szempontok mellett más fontos tényezőket is mérlegelni kell. Az állam kötelezettsége ugyanis az is, hogy biztosítsa a gyermekekről való megfelelő testi, szellemi erkölcsi fejlődéshez szükséges gondoskodást, továbbá az oktatáshoz való jog keretei között az oktatást-nevelést

- írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) állásfoglalásában. Szerintük a nyitást a pedagógusok oltás miatti védettségének kialakulásához kellett volna igazítani, az azonban csak a második oltás után történik meg, a pedagógusok többsége viszont csak az első adag vakcinát kapta meg. "Vagyis nem tekinthető megalapozottnak az a döntés, ami a pedagógusoknak elérhetővé tett első oltás felvétele után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására" – írják.

Ha nyit a suli, kötelező benenni?

A TASZ annak jogi szempontjait is megvizsgálta, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat,

a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül.

Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. Arról, hogy a tanároknak lehetősége van-e távol maradni a munkahelyétől, azt írják: a munkáltató alappal várja el a dolgozóktól, hogy beoltassák magukat, abban az esetben viszont, ha a pedagógust már beoltották, ám a biztonságos védettség még nem alakult ki, vagy ha valakit egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani, „van lehetőség arra, hogy a munkavállaló egyeztessen a munkáltatóval, hogy megoldható-e az otthoni munkavégzés”. Sőt,

a munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (például a biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó előírásba) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.