A TASZ szerint jogszerű az iskolai hiányzás igazolása a járványra hivatkozva

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, cizelláltabban kellene kezelni az iskolanyitás kérdését annál, hogy csak a nyitás és zárás merül fel opcióként.

  • Csik Veronika

A nyitásról való döntés során a járványügyi szempontok mellett más fontos tényezőket is mérlegelni kell. Az állam kötelezettsége ugyanis az is, hogy biztosítsa a gyermekekről való megfelelő testi, szellemi erkölcsi fejlődéshez szükséges gondoskodást, továbbá az oktatáshoz való jog keretei között az oktatást-nevelést

- írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) állásfoglalásában. Szerintük a nyitást a pedagógusok oltás miatti védettségének kialakulásához kellett volna igazítani, az azonban csak a második oltás után történik meg, a pedagógusok többsége viszont csak az első adag vakcinát kapta meg. "Vagyis nem tekinthető megalapozottnak az a döntés, ami a pedagógusoknak elérhetővé tett első oltás felvétele után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására" – írják.

Ha nyit a suli, kötelező benenni?

A TASZ annak jogi szempontjait is megvizsgálta, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat,

a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül.

Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. Arról, hogy a tanároknak lehetősége van-e távol maradni a munkahelyétől, azt írják: a munkáltató alappal várja el a dolgozóktól, hogy beoltassák magukat, abban az esetben viszont, ha a pedagógust már beoltották, ám a biztonságos védettség még nem alakult ki, vagy ha valakit egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani, „van lehetőség arra, hogy a munkavállaló egyeztessen a munkáltatóval, hogy megoldható-e az otthoni munkavégzés”. Sőt,

a munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (például a biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó előírásba) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.