Maruzsa Zoltán: hétfőtől a szeptemberben bevezetett szabályok lépnek életbe

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján ismertette az iskolanyitással kapcsolatos részleteket.

  • Eduline

Hétfőtől a március 5-e előtti, szeptemberben bevezetett szabályok lépnek életbe

- mondta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az iskolanyitással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy kötelező lesz a lázmérés, a fertőtlenítés és távolságtartás is, ugyanakkor a maszkviselés továbbra sem. A fertőtlenítőszereket mindenhol biztosítják, hőmérőket pedig lehet kérni, ahol elromlott.

Mint mondta, az óvodák és az iskolák nyitása fokozatos és óvatos. Viszont az alsóbb évfolyamokon azért van szükség a jelenléti formára, mert itt a legkevésbé hatékony az online oktatás. A felsősöknél ez már jobban működik, őket, illetve a középiskolásokat arra kérte, legyenek türelemmel, hamarosan ők is visszatérhetnek az iskolába, hiszen május 10-től számukra is újraindul a jelenléti oktatás - csak úgy, mint szakképzési intézményekben.

Maruzsa Zoltán külön kiemelte, hogy az óvodákban továbbra sem kötelező részt venni a jelenléti oktatásban. "El kell fogadni, hogy átmenetileg lesznek, akik nem engedik a gyerekeiket" - mondta. Az óvodákban tegnap már a gyerekek 11 százaléka volt bent, de arra számítanak, hogy ez a szám a járványhelyzet javulásával folyamatosan emelkedik majd, és lassan gyermekek felét-háromnegyedét visszaengedik majd. Az iskolai oktatással kapcsolatban kijelentette, ha egy szülő nem akarja beengedni a gyerekét az iskolába, akkor kérheti a személyes oktatás alól a felmentést, az intézményvezetők pedig engedélyezhetik a távolmaradást.

A köznevelésért felelős államtitkár szerint minden racionális, helyben alkalmazható megoldást kipróbálhatnak az iskolák, azaz például lehet csoportbontásban tartani az órákat, de ezt központilag természetesen nem lehet elrendelni, hiszen nem lehet mindenhol megfelezni az osztályokat, nincs kétszer annyi pedagógus. Az osztályozó vizsgákkal kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy aki 250 óránál többet hiányzik és nem osztályozható a jegyek alapján, annak osztályozó vizsgát kell tennie az év végén.

Mindemellett beszélt a tanárok oltásáról is. Az eddig regisztráltak oltása lezárult, így 155 306 főt oltottak be, ha pedig ehhez hozzáadjuk a bölcsődei dolgozókat is, akkor összesen 200 ezer oktatásban dolgozóról beszélhetünk, aki már túl van az oltáson.

Szerda délután Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben hétfőtől csak az általános iskolák alsó évfolyamai és az óvodák nyitnak újra. A felsősök és a középiskolások a tervek szerint május 10-től térhetnek vissza az iskolákba. A szülők egy része alighanem örül a hírnek, sokan ugyanis félnek visszaengedni gyerekeiket a közösségbe, tartanak attól, hogy elkapják a vírust és hazaviszik azt a családba - ez derül ki azokból a levelekből és hozzászólásokból, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott. Mégis sokan fognak hétfőtől kockáztatni, mert már nem tudják megoldani az otthoni gyermekfelügyeletet.

Mit tehetnek, akik féltik a gyereküket?

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy bárki otthon tarthatja a gyerekét, ugyanis az igazgatók engedélyezhetnek felmentést. Viszont, ha az iskolai oktatás elindul, akkor a tanároktól nem várható el, hogy kétszer oktassanak - mondta. Azaz a személyes oktatással párhuzamosan nem lesz online oktatás - tette hozzá.

A tegnapi bejelentés után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászai már el is készítették azt a kérelemmintát, amivel a járványügyi helyzetre hivatkozva a szülők kikérhetik a gyerekeiket az iskolából. Azt azonban fontos tudni, hogy jogszabály szerint az a tanuló, aki eléri a 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozó vizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont az iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy távoktatás esetén is meg legyen a megfelelő számú osztályzat, így elkerülhető az osztályozó vizsga.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.