A korábbi tervekkel ellentétben április 19-én csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai nyitnak ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután. A szülők egy része alighanem örül a hírnek, sokan ugyanis félnek visszaengedni gyerekeiket a közösségbe, tartanak attól, hogy elkapják a vírust és hazaviszik azt a családba - ez derül ki azokból a levelekből és hozzászólásokból, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott. Mégis sokan fognak hétfőtől kockáztatni, mert már nem tudják megoldani az otthoni gyermekfelügyeletet.
Én nem szeretném engedni az iskolába a gyerekeket, de nem tudom, hogy ezt megtehetem-e. Semmivel nem jobb a helyzet, mint záráskor. Sőt...
– írta egyik olvasónk ahhoz a Facebook-posztunkhoz, ahol szavazásra buzdítottuk a szülőket az április 19-ei nyitásról. Arra voltunk kíváncsiak, vajon visszaengedik-e a gyerekeiket az iskolába/óvodába jövő héttől, vagy sem.
Ekkor még nem tudhattuk, hogy szerda délután Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti: hétfőn csak az óvodák és az alsó tagozatok nyílnak meg, a felső tagozatokon és a középiskolákban május 10-ig marad a digitális oktatás.
"Nem szívesen kockáztatom a családtagjaim életét"
A helyzet tehát változott - a felsősök az eredeti tervekkel ellentétben hétfőtől is otthonról tanulnak majd. A szülők nagy része alighanem örül a bejelentésnek, legalábbis a Facebook-posztunkra reagáló szülők döntő többsége azt írta: biztos, hogy nem engedi gyermekét iskolába vagy óvodába hétfőtől, mert nem szeretne kockáztatni. Nagyon sokan vannak olyanok is, akik még nem döntöttek arról, hétfő reggel útra kelnek-e, azoknak a száma viszont elenyésző, akik már alig várják a nyitást.
„A csúcson van a vírus, új mutánsokkal, ami már a gyerekeket is veszélyezteti. A védőoltás, amit maximum a nagyszülő és a szülő kapott meg eddig (de közülük sem mindenki, és a testvérek sem) nem véd meg 100%-osan, a mutánsoktól pedig kétlem, hogy ismerjük, mennyire. Ez így egy nagyon kockázatos dolog. Számomra erősen megkérdőjelezi minden eddigi intézkedés értelmét, és teljes vakrepülésnek látom. Nem szívesen kockáztatom ezzel a családtagjaim életét” – írta egy másik szülő, akinek a hozzászólásával többen is egyetértettek.
„Sem a gyerekek, sem a mi helyzetünk nem változott március 8. óta. Nem vagyunk beoltva, és a gyerekek sem védettek. A számok sem jobbak, sőt... A pedagógusok oltásának elrendelésével is elkéstek, ők sem védettek még” – vélekedett egy édesanya a jövő heti nyitásról.
Akik engedik a gyereküket, ők sem jó szívvel
Nem értek egyet a nyitással, de ha menni kell, akkor természetesen elengedem
– írta egy másik szülő. Nem ő volt az egyetlen hozzászóló, aki nem szívesen engedi a gyerekeit iskolába, de ha nyitnak az intézmények, akkor - úgy érzi - kénytelen lesz.
„Én vissza fogom engedni a fiamat, mert se anyagi, se szellemi kapacitásom nincs már az online oktatáshoz. Szerintem neki is nagyon fontos lenne a sulis közösség az életében, mind a tanulás, mind a játék terén” – mondta az Eduline-nak egy elsős diák édesanyja, aki ugyanakkor azt is hozzátette: ha anyagilag megengedhetné magának, ebben a tanévben már biztosan otthon tartaná a gyermekét. „Aki nem akarja, ne vigye, de tartsuk tiszteletben azokat a szülőket, akiknek nincs más választásuk” – fűzte hozzá az újranyitás elhalasztását szorgalmazó petíciókkal kapcsolatban.
Rengeteg hasonló kommentet kaptunk: a szülők többsége egyetért abban, hogy nem kellene kötelezővé tenni a bejárást. Így aki meg tudja oldani, otthon tarthatná a gyermekét, a többiek viszont mehetnének iskolába. Ezt azok a szülők is támogatnák, akiknek alsós és felsős, esetleg középiskolás gyermeke is van. "Alsós és felsős gyerekkel egy családban mennyivel vagyok előrébb?!" - írta egy szülő. Mások szerint "olyan sosincs, hogy mindenkinek jó legyen", beletörődnek bármilyen döntésbe.
Hogyan lehet igazolni az alsósok hiányzását?
A személyes oktatás alól csak komoly indokkal – krónikus betegség miatt – lehet felmentést kérni, mondta el korábban a Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont ez alapos indokkal minden gyereknél járható út. A PSZ alelnöke azt nyilatkozta, a kérvényt a szülőknek az iskolába kell benyújtaniuk, az intézményeknek pedig nincs mérlegelési joguk ebben az esetben. Totyik Tamás szerint egyetlen dologra kell ügyelni: elegendő jegye legyen a gyerekeknek, hogy év végén le lehessen őket zárni.
Jogszabály szerint ugyanis az a tanuló, aki eléri a 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozó vizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont az iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy távoktatás esetén is meg legyen a megfelelő számú osztályzat, így elkerülhető az osztályozó vizsga.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra is, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak, ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt. Erre utalt egyébként maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki azt mondta: „(…) ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
