Legalábbis nem derült ki konkrétum az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Népszavának küldött tájékoztatásából.
A lap a szaktárcát azt követően kereste meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat.
Az Emmi annyit írt: az eddigi több mint egymillió beoltott között életkoruknál vagy betegségüknél fogva sok pedagógus is megkaphatta már az oltást. „Jelenleg is folyamatos az oltás, és a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus betegek élveznek prioritást” – tették hozzá. A Népszavának arra a kérdésére, hogy eddig mennyi pedagógust oltottak be, nem válaszoltak.
Ahogy azt korábban már megírtuk, nemcsak a tanárok szeretnének soron kívül oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt a hétfőtől életbe lépett járványügyi szigorító intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt várja el. A BDDSZ azzal érvelt, hogy a 3 év alatti korosztályt nem tesztelik, pedig a gyerekek is hordozhatják a vírust, és meg is betegedhetnek. A bölcsődei dolgozók a munkájukat nem másfél méteres távolságból végzik, hanem a gyermekek közvetlen testközelében, így a fizikai távolságtartás a bölcsődés korosztály nevelése és gondozása során lehetetlen.
Úgy tűnik, a fertőzésveszély valóban egyre nagyobb problémát jelent a bölcsődékben, mivel egyre többen betegednek meg a kisebbekkel dolgozók közül. Így - bár központi döntés nincs, de - már van olyan kerület, ahol a bölcsődék is zárnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
