Leghamarabb márciusban nyithatják újra az angliai iskolákat

Februárban még biztos, hogy marad a távoktatás.

  • Tóth Alexandra

Bár korábban arról volt szó, már februárban visszatérhetnek a diákok az angliai iskolákba, erre mégis leghamarabb csak március 8-án kerülhet sor - jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán.

A diákok visszatérése a lezárások feloldásának első szakaszát jelentené - mondta.

Boris Johnsos a BBC-nek azt is kihangsúlyozta, a cél az, hogy Angliában minden iskolást egyszerre tudjanak visszaengedni az intézményekbe. Ez viszont a járvány alakulásától, illetve a beoltottak számától is függ.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Szlovéniában kedden indult újra a tantermi oktatás az általános iskolák első három osztályában és az óvodák is kinyithattak.

Horvátországban jövő héten nyitják újra az iskolákat az általános iskolák felső tagozatosainak. Az alsósok már múlt hétfőtől látogathatják az intézményeket, erről azonban nem született az egész országra vonatkozó döntés. A horvát megyék a helyi válságstábokkal egyeztetve maguk határozhatnak arról, visszaengedik-e a diákokat az iskolákba.

Mindeközben Pekingben bezárták az iskolákat és az óvodákat is. A február 12-én beköszöntő kínai holdújév miatt az általános iskolákban egyébként is vakáció vette volna kezdetét, a tanítás a felsőbb évfolyamokon viszont már múlt hét péntektől online folytatódik. A tanintézmények és óvodák újranyitásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, de ez legkorábban csak az ünnep után, vagyis február második felében várható.

Mi vár a diákokra itthon?

Március 1-ig maradnak a járványügyi korlátozások - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön. Azzal kapcsolatban, hogy az érettségizők és tanáraik visszatérhetnek-e az iskolákba azt mondta, március 1-ig nem változnak a szabályok, azt remélik, hogy még a vizsgák előtt tudnak változtatni ezeken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.