Szlovéniában az alsósok visszatérhettek az iskolákba

Az országban kedden megkezdődött a tantermi oktatás az általános iskolák első három osztályában és az óvodák is kinyithattak.

  • Eduline/MTI

Három hónap online oktatás után kilenc régióban a 12-ből mintegy 35 ezer kisdiák és 75 ezer óvodás térhetett vissza az oktatási és nevelési intézményekbe. Három régióban a rossz járványügyi helyzet miatt továbbra is online formában folyik a tanítás.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a jelenléti oktatásra való visszaállás előtt minden tanárt és iskolai dolgozót kötelezően teszteltek. Hétfőn a 20 673 tanítóból 1,3 százaléknak lett pozitív a tesztje.

Horvátországban jövő héten nyitják újra az iskolákat az általános iskolák felső tagozatosainak. Az alsósok már múlt hétfőtől látogathatják az intézményeket, erről azonban nem született az egész országra vonatkozó döntés. A horvát megyék a helyi válságstábokkal egyeztetve maguk határozhatnak arról, visszaengedik-e a diákokat az iskolákba.

Mindeközben Pekingben bezárták az iskolákat és az óvodákat is. A február 12-én beköszöntő kínai holdújév miatt az általános iskolákban egyébként is vakáció vette volna kezdetét, a tanítás a felsőbb évfolyamokon viszont már múlt hét péntektől online folytatódik. A tanintézmények és óvodák újranyitásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, de ez legkorábban csak az ünnep után, vagyis február második felében várható.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.