Bezártak az iskolák és az óvodák Pekingben, Szlovéniában enyhítenek

A kínai fővárosban az intézmények újranyitásának az időpontját egyelőre nem tűzték ki.

  • Eduline/MTI

A február 12-én beköszöntő kínai holdújév miatt Pekingben az általános iskolákban egyébként is vakáció vette volna kezdetét, a tanítás a felsőbb évfolyamokon viszont online folytatódik péntektől. A tanintézmények és óvodák újranyitásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, de ez legkorábban csak az ünnep után, vagyis február második felében várható.

Tahszingban, Peking egyik déli kerületében a hét során zárlat alá vontak egy iskolát, valamint egy lakónegyedet, ahol új fertőzötteket azonosítottak. A pekingi járványügyi központ csütörtökön közölte, hogy a kerületben két páciensnél a koronavírus nagy-britanniai variánsát azonosították, amely jóval fertőzőbb a korábban ismerteknél. A kerületben felbukkant esetek miatt tömeges koronavírus-tesztelést folytatnak Pekingben, elsősorban azok körében, akik kapcsolatba kerülhettek a fertőzöttekkel.

Szlovéniában viszont épp az ellenkező irányba tettek lépéseket: a kedvező járványügyi mutatók miatt enyhítenek a korlátozásokon, és a legkevesebb fertőzöttel rendelkező kilenc régióban jövő héttől megnyílnak az óvodák, valamint az általános iskolai tanítás is újraindul. A nevelőket és tanítókat az intézmények megnyitása előtt letesztelik.

Mi a helyzet más országokban?

Bécsben január 18-ától kezdve hetente tesztelik koronavírus-fertőzésre az óvodák és iskolák dolgozóit. A részvétel önkéntes alapú, a tesztet a hét egy adott napján kell elvégezniük: a mintavételhez csupán gargalizálniuk kell, a mintát futárszolgálat szállítja a laborba. Mindeközben Romániában az iskolák újranyitásán gondolkoznak. Az országban a kormány november 9-től rendelte el az iskolák bezárását, azóta mindenhol teljes egészében áttértek az online oktatásra. Viszont, ha a következő hetekben minden jól alakul, akkor Klaus Iohannis államfő szerint valamennyi gyermek visszatérhet az óvodákba és az iskolákba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.