A kínai fővárosban az intézmények újranyitásának az időpontját egyelőre nem tűzték ki.
A február 12-én beköszöntő kínai holdújév miatt Pekingben az általános iskolákban egyébként is vakáció vette volna kezdetét, a tanítás a felsőbb évfolyamokon viszont online folytatódik péntektől. A tanintézmények és óvodák újranyitásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, de ez legkorábban csak az ünnep után, vagyis február második felében várható.
Tahszingban, Peking egyik déli kerületében a hét során zárlat alá vontak egy iskolát, valamint egy lakónegyedet, ahol új fertőzötteket azonosítottak. A pekingi járványügyi központ csütörtökön közölte, hogy a kerületben két páciensnél a koronavírus nagy-britanniai variánsát azonosították, amely jóval fertőzőbb a korábban ismerteknél. A kerületben felbukkant esetek miatt tömeges koronavírus-tesztelést folytatnak Pekingben, elsősorban azok körében, akik kapcsolatba kerülhettek a fertőzöttekkel.
Szlovéniában viszont épp az ellenkező irányba tettek lépéseket: a kedvező járványügyi mutatók miatt enyhítenek a korlátozásokon, és a legkevesebb fertőzöttel rendelkező kilenc régióban jövő héttől megnyílnak az óvodák, valamint az általános iskolai tanítás is újraindul. A nevelőket és tanítókat az intézmények megnyitása előtt letesztelik.
Mi a helyzet más országokban?
Bécsben január 18-ától kezdve hetente tesztelik koronavírus-fertőzésre az óvodák és iskolák dolgozóit. A részvétel önkéntes alapú, a tesztet a hét egy adott napján kell elvégezniük: a mintavételhez csupán gargalizálniuk kell, a mintát futárszolgálat szállítja a laborba. Mindeközben Romániában az iskolák újranyitásán gondolkoznak. Az országban a kormány november 9-től rendelte el az iskolák bezárását, azóta mindenhol teljes egészében áttértek az online oktatásra. Viszont, ha a következő hetekben minden jól alakul, akkor Klaus Iohannis államfő szerint valamennyi gyermek visszatérhet az óvodákba és az iskolákba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
