Hamarosan újraindulhat az élet az iskolákban, tovább érvényesek a diákigazolványok - a hét híre

A téli szünet előtti utolsó héten sem maradtunk az oktatást érintő történések nélkül. Az Országgyűlés döntéseitől kezdve, az OKJ-t megrohamozó diákokig mindenről beszámoltunk. Itt elolvashatjátok röviden az utóbbi napok legfontosabb híreit.

  • Eduline

Több oktatást érintő ügyben is döntött az Országgyűlés

Hamarosan bentlakásos elitiskola lesz az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi úti épületében - szavazta meg a törvényjavaslatot az Országgyűlés kedden. A tervek szerint angolul és a régió országainak nyelvein oktató, 4+1 évfolyamos iskolát svájci és angol minták alapján hozzák majd létre. Az intézmény tandíjas lesz, de szociális és egyéb méltányolható okból tandíjmentességet vagy -mérséklést adhat a tanulóknak, illetve az iskola ösztöndíjprogramokat is működtethet.

Továbbá elfogadták a felsőoktatást érintő törvénymódosítást is, amely több változást is jelent a jövőre nézve. Ezekről itt olvashattok bővebben.

Január második hetétől jöhet a tantermi oktatás

A középiskolások bár az első héten még online tanulnak majd, de 11-én - a vészhelyzet lejártával - indulhat a jelenléti oktatás - mondta el Maruzsa Zoltán az operatívtörzs szerdai sajtótájékoztatóján. Januárban újraindul a fertőtlenítés is, marad a belépés előtti lázmérés és a tanárok tesztelését is folytatni fogják.

A héten járt volna le a diákigazolvány, de mégsem

Az újabb vészhelyzetben - az eredeti december 15-i dátum után - még egy körrel meghosszabbították a lejáró diákigazolványok érvényességét. Ez azt jelenti, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszűnését követően 60 napig (várhatóan április 9-ig) elfogadják a diákigazolványokat. Azt, hogy pontosan melyik féléves matricákra vonatkozik a hosszabbítás, itt nézhetitek meg.

Ugyanakkor, bár a diákigazolványok még érvényesek, ha nem tanultatok tovább, illetve nem helyezkedtetek el - és más jogcímen sem vagytok jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra -, akkor december 16-ától (a diákigazolvány lejártát követő 46. naptól) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnetek. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint. A részleteket itt találjátok.

A felnőttképzőknél nagy a roham az év utolsó napjaiban

A szakképzés átalakítása miatt ugyanis december 31-ig hirdethetnek tanfolyamokat a régi rendszerben. A TanfolyamOKJ keresőoldal az Eduline-nak elmondta, "októberben 130 százalékos, novemberben 102, decemberben pedig 191 százalékos volt az érdelődőszám növekedés a 2019-es adatokhoz képest". De mégis mi lesz a szakképzéssel 2021-ben? Erről itt írtunk korábban.

Sürgetik a sztrájktárgyalások megkezdését az SZFE-sek

A Fővárosi Törvényszék háromszor is jogszerűnek találta a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) sztrájkköveteléseit, viszont érdemi tárgyalásokat a sztrájkbizottsággal mind a mai napig nem kezdett sem a munkáltató, sem az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma. Ezért a hallgatók nyílt levelet írtak a munkáltatónak és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának, amelyben a követeléseiket hét pontban foglalták össze.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.