Elfogadták a felsőoktatást érintő törvénymódosítást

2021 szeptemberétől az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendelet lesz, a képzési és kimeneti követelményeket pedig hivatalos közleményként publikálják - szavazta meg az Országgyűlés.

  • Eduline/MTI

Annak érdekében, hogy "minél kevesebb legyen a lemorzsolódás", 2021. január 1-jétől az alapképzésen gyengén teljesítő hallgatók átjelentkezhetnek majd felsőoktatási szakképzésre. Szintén jövő januártól bevezetett változás, hogy az oklevelet nemcsak magyarul és angolul, hanem a képzés nyelvén is ki kell adni, az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatokat pedig automatikusan elismerik - írja az MTI.

2022. január 1-jétől az oklevél megszerzése előtt is be lehet majd kapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvosi, az állatorvosi, a gyógyszerészi és a fogorvosi képzés hallgatóinak. Illetve az elfogadott jogszabály azt is a előírja majd, hogy jövőre a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének képesnek kell lennie a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatására.

Ahogy írtunk róla, a héten az is terítéken volt, lesz-e elitiskola a hajdani pszichiátria épületében Liótmezőn. Az Országygűlés ezt a törvényjavaslatot is elfogadta. Az új, nemzetközi érettségi bizonyítványt nyújtó, középiskoláról és kollégiumról itt írtunk részletesebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.