Vannak olyan iskolák, ahol hamarabb kezdődik a téli szünet

Több helyen a tanítás nélküli munkanapokat helyezték át.

  • Eduline

Bár a kormány az érdekvédelmi szervezetek kérése és a járványhelyzet ellenére sem rendelt el előrehozott téli szünetet az iskolákban, vannak olyan intézmények, ahol a diákoknak mégis hamarabb kezdődhet a szünet – értesült a Népszava. Egy fővárosi, tankerületi általános iskolában például szerda lesz az utolsó tanítási nap péntek helyett, de több budapesti és vidéki iskolában is hasonlóan döntöttek.

A lap megkeresésére a Közép-Budai Tankerületi Központ azt írta: náluk négy intézmény módosította munkatervét, azaz tanítás nélküli munkanapokat helyeztek át februárról decemberre. Így ezeket a napokat nem is kell pótolni, hiszen a tanítási napok, a tanítás nélküli munkanapok, és a tanítási szünetekbe tartozó napok száma nem változik.

Erre a tanév rendjéről szóló rendelet ad lehetőséget - mondta el Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja, aki maga is tud olyan iskolákról, ahol éltek a lehetőséggel. A PDSZ egyébként eredetileg azt szerette volna, hogy a kormány már december 7-től téli szünetet rendeljen el, a kieső napokat – nagyjából két hetet – pedig nyáron, június 16-tól 30-áig lehetett volna pótolni.

A kormány ezt nem tartotta szükségesnek, így az iskolákban is maradnak az eddigi intézkedések egészen január 11-ig. Vagyis a középiskolákban 8. osztály fölött, illetve a felsőoktatásban - néhány kivételes helyzettől eltekintve - digitális oktatás van. Az általános iskolákban és a kisebbeknél pedig továbbra is rendes oktatás folyik, itt ahogy eddig sem, ezután sem álltak át távoktatásra.

Igaz, hogy a kormány nem hozott új intézkedéseket, ennek ellenére egyes iskolákban saját hatáskörben szigorítottak a szabályokon. Vannak olyan intézmények, ahol a téli szünet előtti utolsó napokban a diákoknak is előírták a kötelező maszkhanszálatot a tanórák alatt is. Nagy Erzsébet szerint az iskolák maguk dönthetnek a járványügyi protokoll szigorításáról, de a tanárok is kérhetik diákjaikat a szabályok fokozottabb betartására.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.