Milyen segédeszközöket használhattok majd a középiskola felvételin?

Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, január 23-án 10 órától írják a diákok a központi felvételi vizsgát, amely egy magyar nyelvi és egy matek feladatlapból áll. De mégis milyen segédeszközöket lehet használni az írásbelin? Mutatjuk.

  • Eduline

A középiskolai felvételi magyar nyelvi és matematikai vizsgája is 45-45 perces, és mindkét feladatsorral 50-50 pontot szerezhettek. A feladatlapokat a 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - írja az Oktatási Hivatal (OH).

A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Illetve azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeztek-e.

Milyen legális puskákat lehet használni a vizsgán?

A magyar feladatsor megoldásához semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matekhoz pedig csak rajzeszközöket - vonalzót, körzőt, szögmérőt - vehettek elő, más segédeszközt (pl. zsebszámológépet) nem. 

Azt, hogy a magyar nyelvi vizsgán mire számíthattok majd január 23-án, itt írtuk meg korábban, itt pedig a matek írásbeliről számoltunk be részletesen.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt nézhetitek meg.

Középiskolai nyílt napok online: hogy könnyebb legyen iskolát választani a vírushelyzet idején is

A vírushelyzet számos eseményt meghiúsított, átalakította az oktatást. Idén nincs lehetőség arra sem, hogy a felvételiző diákok ellátogassanak a kiszemelt középiskolák nyílt napjaira. Ma már szinte minden megoldható az online térben, így erre is találtok egy megoldást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.