Középiskolai nyílt napok online: hogy könnyebb legyen iskolát választani a vírushelyzet idején is
A vírushelyzet számos eseményt meghiúsított, átalakította az oktatást. Idén nincs lehetőség arra sem, hogy a felvételiző diákok ellátogassanak a kiszemelt középiskolák nyílt napjaira. Ma már szinte minden megoldható az online térben, így erre is találtok egy megoldást.
Eduline
December 1-14. között tartják a #hovatovább Középiskolai Felvételi Nyílt Napokat – írja a hvg.hu. A középiskolai felvételizőknek szóló online esemény ingyenes.
A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.
A Felelős Szülők Iskolája hozta létre a kezdeményezést, ami egy központi, online platformon mutat be iskolákat, szakmákat és karrier videókat is a felvételiben érintettek számára.
Számos kérdés merül fel ilyenkor a szülőkben és a diákokban, melyekre most személyesen nem kaphatnak választ és az iskolát sem tudják meglátogatni. Az online nyílt napon sok felvételivel kapcsolatos hasznos információ hangzik el és iskolák is bemutatkoznak. Az esemény oldalára minden nap új információkat tesznek közzé, bemutatnak karrierutakat, különböző iskolatípusokat és konkrét iskolákat is.
„Sajnos a döntést nem tudjuk átvenni Tőletek, de abban mindenképpen tudunk segíteni, hogy milyen irányba induljatok. Ehhez egy közel 30 fős szakmai stáb áll rendelkezésetekre, akik napról napra megjelennek majd a közösségi eseményben és interaktív előadásaikkal segítenek nektek” – ígérik a szervezők.
Az ingyenes nyílt nap két hétig tart, itt tudtok regisztrálni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.