Persze nem csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik a 2020-as téli szünet, hanem az is, hogy meddig tart pontosan.
Ha minden marad az eredetiben, akkor a 2020-as téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18. lesz, az első tanítási nap pedig január első hétfője, január 4. lesz. Így a közoktatásban tanulók - azaz az általános, és középiskolások - két hetet és két napot pihenhetnek majd, a hétvégékkel együtt. Az egyetemistákra más rendszer vonatkozik, nekik az őszi félév vizsgaidőszakát sok egyetemen csak párnapos szünet töri majd meg, itt nézhetitek meg, egyetemistaként pontosan mikor pihenhettek.
Azonban nem biztos, hogy minden marad a tervek szerint, ugyanis a tanárok tesztelése után, az eredmények és a fertőzöttségi mutatók miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az azonnali téliszünetet elrendelését követeli a kormánytól. Erről tegnap Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: az operatív törzs mérlegeli az előre hozott téli szünetet.
Mi lesz a tanévvel, ha előbb kezdődik a téli szünet?
Ez egy nagyon jó kérdés. A 2020/2021-es tanév rendje szerint 2021. június 15-ig tart a tanév. A diákoknak összesen 177 (a szakgimnáziumokban 177, gimnáziumokban és szakiskolákban 178) napig kell iskolába járniuk – kivéve a végzősöknek, a középiskolákban nekik az utolsó tanítási nap 2020. április 29-én, csütörtökön lesz.
A tanítási napok száma tehát fix, így ha a téli szünet meghosszabbításával a kieső tanítási napokat a nyári szünet előtt kéne pótolni. A PDSZ szerint ezt, ha kell, június 16-ától 30-áig lehetne pótolni.
Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet
A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
