Már nem kell sokat aludni és kezdődik a téli szünet: mutatjuk a dátumokat

Persze nem csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik a 2020-as téli szünet, hanem az is, hogy meddig tart pontosan.

  • Eduline

Ha minden marad az eredetiben, akkor a 2020-as téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18. lesz, az első tanítási nap pedig január első hétfője, január 4. lesz. Így a közoktatásban tanulók - azaz az általános, és középiskolások - két hetet és két napot pihenhetnek majd, a hétvégékkel együtt. Az egyetemistákra más rendszer vonatkozik, nekik az őszi félév vizsgaidőszakát sok egyetemen csak párnapos szünet töri majd meg, itt nézhetitek meg, egyetemistaként pontosan mikor pihenhettek.

Azonban nem biztos, hogy minden marad a tervek szerint, ugyanis a tanárok tesztelése után, az eredmények és a fertőzöttségi mutatók miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az azonnali téliszünetet elrendelését követeli a kormánytól. Erről tegnap Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: az operatív törzs mérlegeli az előre hozott téli szünetet.

Mi lesz a tanévvel, ha előbb kezdődik a téli szünet?

Ez egy nagyon jó kérdés. A 2020/2021-es tanév rendje szerint 2021. június 15-ig tart a tanév. A diákoknak összesen 177 (a szakgimnáziumokban 177, gimnáziumokban és szakiskolákban 178) napig kell iskolába járniuk – kivéve a végzősöknek, a középiskolákban nekik az utolsó tanítási nap 2020. április 29-én, csütörtökön lesz.

A tanítási napok száma tehát fix, így ha a téli szünet meghosszabbításával a kieső tanítási napokat a nyári szünet előtt kéne pótolni. A PDSZ szerint ezt, ha kell, június 16-ától 30-áig lehetne pótolni.

Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet

A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.