Már nem kell sokat aludni és kezdődik a téli szünet: mutatjuk a dátumokat

Persze nem csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik a 2020-as téli szünet, hanem az is, hogy meddig tart pontosan.

  • Eduline

Ha minden marad az eredetiben, akkor a 2020-as téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18. lesz, az első tanítási nap pedig január első hétfője, január 4. lesz. Így a közoktatásban tanulók - azaz az általános, és középiskolások - két hetet és két napot pihenhetnek majd, a hétvégékkel együtt. Az egyetemistákra más rendszer vonatkozik, nekik az őszi félév vizsgaidőszakát sok egyetemen csak párnapos szünet töri majd meg, itt nézhetitek meg, egyetemistaként pontosan mikor pihenhettek.

Azonban nem biztos, hogy minden marad a tervek szerint, ugyanis a tanárok tesztelése után, az eredmények és a fertőzöttségi mutatók miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az azonnali téliszünetet elrendelését követeli a kormánytól. Erről tegnap Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: az operatív törzs mérlegeli az előre hozott téli szünetet.

Mi lesz a tanévvel, ha előbb kezdődik a téli szünet?

Ez egy nagyon jó kérdés. A 2020/2021-es tanév rendje szerint 2021. június 15-ig tart a tanév. A diákoknak összesen 177 (a szakgimnáziumokban 177, gimnáziumokban és szakiskolákban 178) napig kell iskolába járniuk – kivéve a végzősöknek, a középiskolákban nekik az utolsó tanítási nap 2020. április 29-én, csütörtökön lesz.

A tanítási napok száma tehát fix, így ha a téli szünet meghosszabbításával a kieső tanítási napokat a nyári szünet előtt kéne pótolni. A PDSZ szerint ezt, ha kell, június 16-ától 30-áig lehetne pótolni.

Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet

A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.