Már nem kell sokat aludni és kezdődik a téli szünet: mutatjuk a dátumokat

Persze nem csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik a 2020-as téli szünet, hanem az is, hogy meddig tart pontosan.

  • Eduline

Ha minden marad az eredetiben, akkor a 2020-as téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18. lesz, az első tanítási nap pedig január első hétfője, január 4. lesz. Így a közoktatásban tanulók - azaz az általános, és középiskolások - két hetet és két napot pihenhetnek majd, a hétvégékkel együtt. Az egyetemistákra más rendszer vonatkozik, nekik az őszi félév vizsgaidőszakát sok egyetemen csak párnapos szünet töri majd meg, itt nézhetitek meg, egyetemistaként pontosan mikor pihenhettek.

Azonban nem biztos, hogy minden marad a tervek szerint, ugyanis a tanárok tesztelése után, az eredmények és a fertőzöttségi mutatók miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az azonnali téliszünetet elrendelését követeli a kormánytól. Erről tegnap Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: az operatív törzs mérlegeli az előre hozott téli szünetet.

Mi lesz a tanévvel, ha előbb kezdődik a téli szünet?

Ez egy nagyon jó kérdés. A 2020/2021-es tanév rendje szerint 2021. június 15-ig tart a tanév. A diákoknak összesen 177 (a szakgimnáziumokban 177, gimnáziumokban és szakiskolákban 178) napig kell iskolába járniuk – kivéve a végzősöknek, a középiskolákban nekik az utolsó tanítási nap 2020. április 29-én, csütörtökön lesz.

A tanítási napok száma tehát fix, így ha a téli szünet meghosszabbításával a kieső tanítási napokat a nyári szünet előtt kéne pótolni. A PDSZ szerint ezt, ha kell, június 16-ától 30-áig lehetne pótolni.

Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet

A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.