"Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek"

Az általános iskolások szüleit és tanárait is megosztotta a bejelentés, miszerint szerdától online oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, a 14 év alatti diákoknak viszont továbbra is be kell járniuk az órákra. Egyesek örülnek neki, hogy ebben a korosztályban marad a tantermi oktatás, mások viszont annyira féltik a gyermeküket, hogy suliba sem merik engedni őket.

  • Eduline

"Megmondom őszintén, én nem örülnék neki, ha a fiamnak online órái lennének, mert azt nem igazán tudnám összeegyeztetni a munkámmal. De azért sem lenne jó a távoktatás, mert épp most tanulják a suliban az alapokat, ami szerintem a legfontosabb egy diák számára, én viszont ezeket nem tudnám neki úgy átadni, mint egy tanár" - mondta az Eduline-nak egy szabolcsi anyuka, akinek idén kezdte az első osztályt a kisfia. Azt is hozzátette: szerinte egy felsős már könnyebben tud otthonról tanulni, ezért ötödik osztálytól felfelé működhetne a dolog, de az alsósoknál semmiképpen nem lenne ésszerű, csak hátrányuk származna belőle.

Úgy be merném vállalni az online órát, ha a munkahelyem támogatna benne, de mivel ez lehetetlen, így esélytelen. Szeretem a gyerekem, féltem én is, de lehetetlenség lenne máshogy megoldani

- mondta.

Egy másik szülőnek is hasonló a véleménye. Ő is jobbnak látja, hogy a kisebbeknek be kell járniuk az iskolába, még így is, hogy bárhol, bármikor találhatnak covidos esetet, ami miatt át kell állni online oktatásra.  

Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek, de nem tudok olyanról, hogy valaki ne engedné iskolába a gyerekét

- tette hozzá. Néhány napja viszont épp arról írtunk, hogy egyre több olyan szülő van, aki félelemből kiveszi a gyermekét az iskolából. De nemcsak a szülők, a tanárok is félnek. "A lázmérésen kívül (ami ugye nem jelent semmit) semmi konkrét intézkedés nincs (maszk, fertőtlenítő), amivel védenének minket. A bejelentett tesztelésről ma még semmi konkrétumot nem tudni, ráadásul ez a gyorsteszt nem megbízható" - mondta lapunknak egy vidéki nagyváros általános iskolai tanára.

Mit gondolnak a diákok?

Szerdán indítottunk egy szavazást, amelyben az általános iskolásokat kérdeztük arról, nekik mi a véleményük az intézkedésekről, illetve hogy érzik magukat az iskolában. A válaszokat még mindig fogadjuk, a jelenlegi állás szerint - több mint háromezer beérkezett szavazat alapján - viszont egyelőre az látszik, hogy a diákok véleménye is megoszlik a témában.

Közel 35 százalékuk szerint csak az alsósoknak kellene megtartani a személyes órákat, a felsősöknek már nem. Nem sokkal kevesebben vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben senkinek nem kellene iskolába járnia - erre a válaszlehetőségre egyelőre a diákok 26 százaléka szavazott. 21 százalékuk szerint mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani, hogy eldönthesse, otthonról vagy személyesen szeretne részt venni az oktatásban, 18 százalékuk pedig egyetért a mostani szabályokkal és szerintük ameddig csak lehet, jobb a személyes oktatás 14 éves kor alatt.

A mini kutatásunkból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az eddig beérkezett válaszok alapján az általános sulisok 54,3 százaléka fél, hogy elkapja a vírust és megbetegszik, vagy haza viszi a szüleinek, ezért rossz érzéssel tölti el őket, hogy iskolába kell járniuk. Közel 16 százalékukkal pedig már az is előfordult, hogy azért maradtak otthon, mert féltek a járvány miatt közösségbe menni, vagy a szülők nem engedték őket iskolába.

Túlterheltség: ez jellemezte leginkább a tanárokat és a szülőket a tavaszi távoktatás alatt

Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.