"Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek"

Az általános iskolások szüleit és tanárait is megosztotta a bejelentés, miszerint szerdától online oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, a 14 év alatti diákoknak viszont továbbra is be kell járniuk az órákra. Egyesek örülnek neki, hogy ebben a korosztályban marad a tantermi oktatás, mások viszont annyira féltik a gyermeküket, hogy suliba sem merik engedni őket.

  • Eduline

"Megmondom őszintén, én nem örülnék neki, ha a fiamnak online órái lennének, mert azt nem igazán tudnám összeegyeztetni a munkámmal. De azért sem lenne jó a távoktatás, mert épp most tanulják a suliban az alapokat, ami szerintem a legfontosabb egy diák számára, én viszont ezeket nem tudnám neki úgy átadni, mint egy tanár" - mondta az Eduline-nak egy szabolcsi anyuka, akinek idén kezdte az első osztályt a kisfia. Azt is hozzátette: szerinte egy felsős már könnyebben tud otthonról tanulni, ezért ötödik osztálytól felfelé működhetne a dolog, de az alsósoknál semmiképpen nem lenne ésszerű, csak hátrányuk származna belőle.

Úgy be merném vállalni az online órát, ha a munkahelyem támogatna benne, de mivel ez lehetetlen, így esélytelen. Szeretem a gyerekem, féltem én is, de lehetetlenség lenne máshogy megoldani

- mondta.

Egy másik szülőnek is hasonló a véleménye. Ő is jobbnak látja, hogy a kisebbeknek be kell járniuk az iskolába, még így is, hogy bárhol, bármikor találhatnak covidos esetet, ami miatt át kell állni online oktatásra.  

Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek, de nem tudok olyanról, hogy valaki ne engedné iskolába a gyerekét

- tette hozzá. Néhány napja viszont épp arról írtunk, hogy egyre több olyan szülő van, aki félelemből kiveszi a gyermekét az iskolából. De nemcsak a szülők, a tanárok is félnek. "A lázmérésen kívül (ami ugye nem jelent semmit) semmi konkrét intézkedés nincs (maszk, fertőtlenítő), amivel védenének minket. A bejelentett tesztelésről ma még semmi konkrétumot nem tudni, ráadásul ez a gyorsteszt nem megbízható" - mondta lapunknak egy vidéki nagyváros általános iskolai tanára.

Mit gondolnak a diákok?

Szerdán indítottunk egy szavazást, amelyben az általános iskolásokat kérdeztük arról, nekik mi a véleményük az intézkedésekről, illetve hogy érzik magukat az iskolában. A válaszokat még mindig fogadjuk, a jelenlegi állás szerint - több mint háromezer beérkezett szavazat alapján - viszont egyelőre az látszik, hogy a diákok véleménye is megoszlik a témában.

Közel 35 százalékuk szerint csak az alsósoknak kellene megtartani a személyes órákat, a felsősöknek már nem. Nem sokkal kevesebben vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben senkinek nem kellene iskolába járnia - erre a válaszlehetőségre egyelőre a diákok 26 százaléka szavazott. 21 százalékuk szerint mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani, hogy eldönthesse, otthonról vagy személyesen szeretne részt venni az oktatásban, 18 százalékuk pedig egyetért a mostani szabályokkal és szerintük ameddig csak lehet, jobb a személyes oktatás 14 éves kor alatt.

A mini kutatásunkból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az eddig beérkezett válaszok alapján az általános sulisok 54,3 százaléka fél, hogy elkapja a vírust és megbetegszik, vagy haza viszi a szüleinek, ezért rossz érzéssel tölti el őket, hogy iskolába kell járniuk. Közel 16 százalékukkal pedig már az is előfordult, hogy azért maradtak otthon, mert féltek a járvány miatt közösségbe menni, vagy a szülők nem engedték őket iskolába.

Túlterheltség: ez jellemezte leginkább a tanárokat és a szülőket a tavaszi távoktatás alatt

Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu