Szigorodnak a szabályok, de mi a különbség a 13 és 14 évesek között?

Nekünk is rengetegen tettétek fel ezt a kérdést, amióta Orbán Viktor bejelentette az új intézkedéseket. Ezért most létrehoztunk egy szavazást, amelyben kifejthetitek a véleményeteket a témával kapcsolatban.

  • Eduline

Korábban megírtuk, hogy a járványhelyzet miatt Orbán Viktor újabb szigorításokat vezetett be, amelyek érintették a diákokat is. Pontosabban a középiskolásokat és felsőoktatásban tanulókat, ugyanis 8. osztály fölött digitális oktatás lépett életbe és az egyetemi kollégiumokat is be kellett zárni. A köznevelési feladatokat ellátó kolik viszont nyitva maradhatnak, erről Maruzsa Zoltán számolt be a tegnapi nap folyamán.

Még csak mától lépett életbe a távoktatás, az viszont már most látszik, hogy a szülőket megosztja a döntés, miszerint 14 éves kor alatt, azaz az általános iskolások számára az eddigiekben megszokottak szerint folytatódik a tanítás: egyre több szülő dönt úgy, hogy kiveszik a gyermeküket az iskolából. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy általános sulisként nektek mi a véleményetek az intézkedésekről, illetve hogy érzitek magatokat az iskolában?

Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István