Nekünk is rengetegen tettétek fel ezt a kérdést, amióta Orbán Viktor bejelentette az új intézkedéseket. Ezért most létrehoztunk egy szavazást, amelyben kifejthetitek a véleményeteket a témával kapcsolatban.
Korábban megírtuk, hogy a járványhelyzet miatt Orbán Viktor újabb szigorításokat vezetett be, amelyek érintették a diákokat is. Pontosabban a középiskolásokat és felsőoktatásban tanulókat, ugyanis 8. osztály fölött digitális oktatás lépett életbe és az egyetemi kollégiumokat is be kellett zárni. A köznevelési feladatokat ellátó kolik viszont nyitva maradhatnak, erről Maruzsa Zoltán számolt be a tegnapi nap folyamán.
Még csak mától lépett életbe a távoktatás, az viszont már most látszik, hogy a szülőket megosztja a döntés, miszerint 14 éves kor alatt, azaz az általános iskolások számára az eddigiekben megszokottak szerint folytatódik a tanítás: egyre több szülő dönt úgy, hogy kiveszik a gyermeküket az iskolából. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy általános sulisként nektek mi a véleményetek az intézkedésekről, illetve hogy érzitek magatokat az iskolában?
Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
