Szigorodnak a szabályok, de mi a különbség a 13 és 14 évesek között?

Nekünk is rengetegen tettétek fel ezt a kérdést, amióta Orbán Viktor bejelentette az új intézkedéseket. Ezért most létrehoztunk egy szavazást, amelyben kifejthetitek a véleményeteket a témával kapcsolatban.

  • Eduline

Korábban megírtuk, hogy a járványhelyzet miatt Orbán Viktor újabb szigorításokat vezetett be, amelyek érintették a diákokat is. Pontosabban a középiskolásokat és felsőoktatásban tanulókat, ugyanis 8. osztály fölött digitális oktatás lépett életbe és az egyetemi kollégiumokat is be kellett zárni. A köznevelési feladatokat ellátó kolik viszont nyitva maradhatnak, erről Maruzsa Zoltán számolt be a tegnapi nap folyamán.

Még csak mától lépett életbe a távoktatás, az viszont már most látszik, hogy a szülőket megosztja a döntés, miszerint 14 éves kor alatt, azaz az általános iskolások számára az eddigiekben megszokottak szerint folytatódik a tanítás: egyre több szülő dönt úgy, hogy kiveszik a gyermeküket az iskolából. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy általános sulisként nektek mi a véleményetek az intézkedésekről, illetve hogy érzitek magatokat az iskolában?

Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.