Nyílt levél az SNI-s tanulók oktatásáról Maruzsa Zoltánnak

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége a sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak és családjaiknak, ahhoz, hogy a világjárvány ne okozzon gondot ezeknek a gyerekeknek az oktatásban.

  • Eduline

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel és tizenöt másik szervezettel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az SNI-s tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való joguk.

Az egyesület leírja, hogy a tantermen kívüli oktatás súlyos negatív következményekkel járt a sajátos nevelési igényű tanulók jelentős részénél. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, például a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.

A járvány második hullámára való felkészülésként az egyesület arra kéri az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:

  • A fogyatékossággal élő tanulók számára, akik eleve tipikusan kis csoportokban (6-8 fő) tanulnak a tantermen kívüli oktatás egy lehetséges újabb időszakában is tegyék lehetővé a tantermi oktatást a megfelelő járványügyi óvintézkedések betartása mellett és szülői döntés alapján.
  • A tantermen kívüli oktatás időszakában a fogyatékossággal élő tanulók mozgásfejlesztései tipikusan elmaradtak, aminek súlyos következményei voltak egészségügyi állapotukra nézve. Az államilag alkalmazott pedagógus nem biztosíthatott személyesen oktatást-fejlesztést, miközben a szülő – ha rendelkezett vele – saját költségén kénytelen volt mozgásfejlesztő szakemberrel pótolni a kieső gyógytornát, gyógypedagógiát. Kérik, hogy amennyiben az iskolák alkalmazásában lévő szakemberek nem tarthatják meg a tantermi óráikat, a gyermekek után járó iskolai normatívát csoportosítsák át a sajátos nevelési igényű gyermekek otthonában történő egyéni, személyes fejlesztés megvalósításának piaci alapú finanszírozására.
  • Ha ismét online oktatásra kerülne sor, szervezzék meg az SNI-s gyerekek képességeinek megfelelő digitális távoktatását a megfelelő digitális platformok használatával. „Amennyiben egy családban nem áll rendelkezésre videóhívásra alkalmas eszköz vagy internetelérés, ennek biztosítására csoportosítsanak át támogatást” – olvasható a közleményben.
  • Amennyiben fertőzés gyanúja áll szemben egy tanuló vagy pedagógus esetében, biztosítsanak számukra ingyenes PCR-tesztelést az osztályközösségek biztonsága érdekében!

A tanév végén L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk a hátrányos helyzetű diákokról. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk az aapítvány vezetője és az SNI-s gyerekekre is külön kitért. Korábbi cikkünket itt olvashatjátok.

Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet

Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.