A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége a sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak és családjaiknak, ahhoz, hogy a világjárvány ne okozzon gondot ezeknek a gyerekeknek az oktatásban.
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel és tizenöt másik szervezettel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az SNI-s tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való joguk.
Az egyesület leírja, hogy a tantermen kívüli oktatás súlyos negatív következményekkel járt a sajátos nevelési igényű tanulók jelentős részénél. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, például a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.
A járvány második hullámára való felkészülésként az egyesület arra kéri az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:
A tanév végén L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk a hátrányos helyzetű diákokról. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk az aapítvány vezetője és az SNI-s gyerekekre is külön kitért. Korábbi cikkünket itt olvashatjátok.
Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet
Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
