Nyílt levél az SNI-s tanulók oktatásáról Maruzsa Zoltánnak

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége a sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak és családjaiknak, ahhoz, hogy a világjárvány ne okozzon gondot ezeknek a gyerekeknek az oktatásban.

  • Eduline

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel és tizenöt másik szervezettel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az SNI-s tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való joguk.

Az egyesület leírja, hogy a tantermen kívüli oktatás súlyos negatív következményekkel járt a sajátos nevelési igényű tanulók jelentős részénél. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, például a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.

A járvány második hullámára való felkészülésként az egyesület arra kéri az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:

  • A fogyatékossággal élő tanulók számára, akik eleve tipikusan kis csoportokban (6-8 fő) tanulnak a tantermen kívüli oktatás egy lehetséges újabb időszakában is tegyék lehetővé a tantermi oktatást a megfelelő járványügyi óvintézkedések betartása mellett és szülői döntés alapján.
  • A tantermen kívüli oktatás időszakában a fogyatékossággal élő tanulók mozgásfejlesztései tipikusan elmaradtak, aminek súlyos következményei voltak egészségügyi állapotukra nézve. Az államilag alkalmazott pedagógus nem biztosíthatott személyesen oktatást-fejlesztést, miközben a szülő – ha rendelkezett vele – saját költségén kénytelen volt mozgásfejlesztő szakemberrel pótolni a kieső gyógytornát, gyógypedagógiát. Kérik, hogy amennyiben az iskolák alkalmazásában lévő szakemberek nem tarthatják meg a tantermi óráikat, a gyermekek után járó iskolai normatívát csoportosítsák át a sajátos nevelési igényű gyermekek otthonában történő egyéni, személyes fejlesztés megvalósításának piaci alapú finanszírozására.
  • Ha ismét online oktatásra kerülne sor, szervezzék meg az SNI-s gyerekek képességeinek megfelelő digitális távoktatását a megfelelő digitális platformok használatával. „Amennyiben egy családban nem áll rendelkezésre videóhívásra alkalmas eszköz vagy internetelérés, ennek biztosítására csoportosítsanak át támogatást” – olvasható a közleményben.
  • Amennyiben fertőzés gyanúja áll szemben egy tanuló vagy pedagógus esetében, biztosítsanak számukra ingyenes PCR-tesztelést az osztályközösségek biztonsága érdekében!

A tanév végén L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk a hátrányos helyzetű diákokról. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk az aapítvány vezetője és az SNI-s gyerekekre is külön kitért. Korábbi cikkünket itt olvashatjátok.

Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet

Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.