Finnugor helyett hun rokonságot tanítanak az ötödik osztályosoknak

Az ötödikesek az új tankönyvek szerint már a finnugor rokonság helyett hun rokonságról tanulnak.

  • Eduline

A finnugor nyelvrokonságot az új történelemtankönyv csak egy nyelvészek által vallott hipotézisnek állítja be, a hun-magyar folytonosságot és a történelmi mítoszok magját ellenben valóságosnak tartja, és leteszi a garast a kettős honfoglalás tézise mellett, pedig azt a történészek nagy többsége elutasítja - írja a Telex.

Több vitás pontja is van az új történelem tankönyveknek, amiket kötelező jelleggel használnak ötödik és kilencedik osztályban. Január végén elfogadták az új Nemzeti Alaptantervet (NAT) és néhány hónap alatt átírták a tankönyveket, majd pillanatok alatt el is fogadták azokat. Néhány éve már csak állami tankönyvekből lehet tanulni, az iskolák két tankönyvcsalád közül választhatnak, mindkettőt az Oktatási Hivatal fejleszti.

A tananyagfejlesztők ugyanabból a csapatból kerülnek ki, így a párhuzamos könyvek között elég kevés az eltérés. A történelemtankönyvekkel szemben az a fő kritika, hogy azokban egy sor olyan állítás szerepel, amelyekről nincs egyetértés a történettudományban.

“Tankönyvírásnál nagy alázatra van szükség. Olyan arányossággal kell bemutatni az anyagot, ami egy gyerek számára képet ad az általános tudásunkról, és nem egy véleményt hangsúlyoz agyon. Ez a részrehajlás problémája, ebből a könyvből pedig hiányzik a szükséges távolságtartás. Sok szakmai hiba is van benne, ennél sokkal alaposabb lektorálás kellene” - mondta szombaton a tankönyvről folytatott vitán Klaniczay Gábor, az egyik legnevesebb magyar középkortörténész, egyetemi tanár.

A vitát a Történelemtanárok Egylete (TTE) Youtube-on is közvetített éves konferenciáján tartották, ahol egyébként a történelem és politika kapcsolatáról volt főleg szó. A TTE részletes hibajegyzéket is összeállított. A szaktanári szervezet bírálatait ellenfeleik politikai indíttatásúaknak állítják be. A tanyanyagfejlesztők közül csak Szabados György vállalta a részvételt a vitán.

Maruzsa Zoltán: csökken az esetszám a gyerekeknél

A köznevelési államtitkár szerint az történt, amit sejtettek és reméltek korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.