„Egészséges igazolás” - tényleg szükség van rá?

Az iskolakezdés környékén, járványhelyzet idején ez nagyon is aktuális kérdés. Bejárta az internetet egy háziorvos levele, amit az intézményvezetőknek írt. Úgy gondolja, hogy sok esetben kérnek felesleges papírokat.

  • Eduline

Elindul a tanév, rengeteg gyerek tér vissza az iskolapadba, óvodákba és bölcsődékbe. A vírushelyzet azonban nemhogy javulna, egyre több az esetszám. Fontos kérdés, hogy milyen esetben kérhetnek igazolást az intézmények arról, hogy a gyerek egészséges.

Mikor van szükség igazolásra és mikor nem?

A jelenleg hatályos rendelet szerint csak a bölcsődés korú gyerekeknek kell igazolás abban az esetben, ha fertőző betegségük volt. Akkor mehetnek vissza a bölcsődébe, ha a fertőző állapot már megszűnt és erről a háziorvos igazolást ad. Az ovisok és az iskolások esetében más a helyzet. Nekik nem kell külön igazolást benyújtani arról, hogy tünetmentesek, csak a betegség miatti hiányzást kell igazolnia az orvosnak.

Dr. Korausz Etelka gyermekorvos egy facebook posztban tette ki azt a levelet, amit a helyi intézményvezetőknek szánt. A továbbiakban nem állítanak ki olyan papírokat, melyekre nincs törvényi kötelezettség.

Évek óta tapasztaljuk, hogy a bölcsődék és az óvodák „egészséges igazolásokat” kérnek a háziorvosoktól olyankor is, amikor ezek a papírok feleslegesek, és szakmailag teljesen értelmetlenek

- írja. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az oktatási-nevelési szakmai módszertani levelek, valamint az intézmények házirendjei nem vonatkozik az orvosokra, vagyis nem kötelezi az orvosokat olyan feladatok elvégzésére, aminek nincs törvényi háttere.

A 2020/21-es tanévben érvényes járványügyi intézkedési tervben is kitérnek a tanulók hiányzására. Eszerint ha egy diák tartósan beteg vagy immunszupprimált az állapota és erről orvosi igazolása van, akkor a hiányzását igazoltnak kell tekinteni. Ha valaki hatósági karanténba kerül, akkor a karantén időszakára is igazolt a hiányzása. További szabályokra nem térnek ki, azt írják, hogy: "a gyermek, a tanuló távolmaradásával kapcsolatos valamennyi szabály a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint érvényes".

Ugyanezt a rendeletet veszi alapul a doktornő is, amiben az áll, hogy az óvodások és az iskolások esetében betegség után a tünetmentességről nem kell külön orvosi nyilatkozat.

A doktornő hozzáteszi, hogy véleményük szerint a jelenleg érvényes, bölcsődésekkel kapcsolatos, betegség utáni orvosi nyilatkozatot is értelmetlennek tartják, hiszen a tünetmentességet az esetek legnagyobb részében csak a szülő ismeri, és az orvos a szülő nyilatkozata alapján kell, hogy kiadja az igazolást. Nehezíti a helyzetet, hogy azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a gyermek nem fertőz, hiszen egy beteg már akkor is fertőzhet, ha csak lappang benne a betegség, és még tünetei nincsenek. Olyan is előfordulhat, hogy egy gyerek a vizsgálat időpontjában egészségesnek tűnik, de még ekkor sincs rá garancia, hogy később nem lesznek tünetei.

A levelet egy másik háziorvos is megosztotta és kiegészítette saját véleményével. Ő úgy gondolja, ha kiállítaná ezt az igazolást, azzal elismerné a hasznosságát. Hozzáteszi, hogy nem arról van szó, hogy lusta lenne vagy ki akarna szúrni a szülőkkel, egyszerűen szakmaiatlannak érzi és törvényileg sem kötelező.

Veszélyes-e az iskolakezdés - mit mond a tudomány?

Nem csak nálunk, hanem a legtöbb országban szeptember elsejével újra elindul a tanév és az iskolába járás. De vajon veszélyes a sulik újranyitása?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.