Hamarosan elkezdődik az iskola, de még mindig nem egyértelmű, hogy mire lehet majd számítani szeptemberben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra kéri a kormányt, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó járványügyi protokollt legkésőbb 2020. augusztus 24-ig hozza nyilvánosságra, hogy az óvodák és az iskolák felkészülten tudják elkezdeni a 2020/21-es tanévet.
Totyik Tamás, alelnök a folyamatos fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet, de azt is elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete szerint erre a pénzügyi fedezet hiányzik – olvasható az ATV oldalán.
„Nagyon fontos lenne, hogy a tanévkezdésre minden szülő és minden pedagógus, intézményvezetővel együtt tisztában legyen, hogyha a második hullám eléri az adott területet, akkor ott milyen protokoll szerint kell eljárni és milyen döntéseket kell meghozni” – mondta Totyik Tamás.
Az ATV Híradója a tanévkezdéssel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Válaszukban azt írták, hogy ezek kidolgozása még nem ért véget, de számos szakmai szereplő javaslatait áttekintik valamint a külföldi gyakorlatot is figyelemmel követik és felhívták a figyelmet a felelős szülői magatartás fontosságára is.
Arra a kérdésre nem érkezett válasz, hogy az intézmények fertőtlenítésére milyen szabályok fognak vonatkozni valamint, hogy ezt kinek és miből kell finanszíroznia.
Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet a következő tanévben? - itt vannak a dátumok
Bár még javában tart a nyári szünet, sokan már ilyenkor azt számolgatják, mikor lesz a következő pihenő. Itt megnézhetitek a 2020/2021-es tanév tanítási szüneteinek a pontos dátumait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
