Hány nap jut a vakációra más országokban? Megnéztük néhány környező országban mikor kezdődik és meddig tart a nyári szünet.
77 nap - ilyen hosszú a diákok nyári szünete idén, de minden évben több mint teljes két hónapról van szó. Ez azonban egyáltalán nincs így mindenhol, Angliában például csak 48 napos, de a német tartományokban is alig 45 napos egy nyári szünet.
A következő grafikán jól látszik, a rajta szereplő országok közül egyedül Horvátországban van olyan hosszú nyári szünidő, mint Magyarországon.
Eltérő tanévzárással és kezdéssel szervezi minden ország az oktatást, ezért is fordult elő a napokban, hogy sok országban újra be kellett zárni az iskolákat, hiszen még van, ahol tartott a tanév. Nemrég azt is megnéztük, mekkora eltéréssel kezdik majd meg a 2020/21-es tanévet az iskolák a különböző országokban, ugyanis van, ahol már bőven az augusztusba nyúlik az új tanév.
A magyar diákok tehát szerencsésebbek lennének a jóval hosszabb szünet miatt?
Mi kell ahhoz, hogy szeptembertől biztonságosan működhessenek az iskolák?
Angliában ugyan a szigorú szabályok mellett, de fontosnak tartják, hogy szeptembertől újra kinyissanak az iskolák a diákok felzárkóztatása és a családok élete miatt is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
