A francia óvodákban megszűnnek, az iskolákban pedig enyhülnek a távolságtartás szabályai annak érdekében, hogy minden gyerek visszatérhessen az intézményekbe.
Franciaországban a 6 és 10 év közötti általános iskolásoknak továbbra is tartaniuk kell egymás között a legalább egyméteres távolságot, de egyes helyeken ez már kevesebb is lehet. A 11 éveseknek és az annál idősebb tanulóknak viszont marad a távolságtartás, ha pedig nem tudják ezt tartani, akkor kötelező maszkot viselniük a tantermekben. A tanárok azonban az órák alatt már levehetik a maszkokat - természetesen csak akkor, ha tartani tudják az egyméteres távolságot a tanulóktól.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az általános karantén május 11-i feloldása óta nagyon szigorú előírások voltak érvényben a francia oktatási intézményekben, egyszerre csak 15 tanuló tartózkodhatott egy tanteremben, ezért a diákoknak mostanáig nem volt kötelező bejárni az iskolákba, távoktatásban is folytathatták a tanévet. Ez június 22-től változni fog: a 14 év alattiaknak hétfőtől ismét kötelező lesz suliba járni, ugyanakkor az oktatási minisztérium nem fogja büntetni azokat a szülőket, akik még nem engedik iskolába a gyerekeiket.
Pekingben azonban épp hétfőtől fogják újra bezárni az iskolákat és az óvodákat a járvány újraéledése miatt. Erről itt írtunk korábban.
Repülőkkel gyűjtenék össze a külföldi diákokat az ausztrál egyetemek
Két nagyobb ausztrál egyetem is közölte, azt tervezik, hogy repülőgéppel viszik vissza az országba azt a több száz külföldi diákot, akik a koronavírus-járvány miatti határlezárások miatt félbehagyták a tanulmányaikat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
