„Ha tovább folytatjuk ezt a frontális oktatást, akkor fejre fogunk állni”

Múlt héten írtunk arról, hogy Kásler Miklós szerint a digitális oktatás sikeres volt és a későbbiekben is tömeges igény lenne rá. A kormányzat szerint siker, Lannert Judit oktatáskutató szerint viszont pontosan megmutatta: eddig sem elsősorban a technológiával volt probléma a magyar iskolákban - olvasható a Népszava oldalán.

Az államtitkár videójában megdicsérte a tanárokat, akik „gyakorlatilag egyetlenegy hétvégén át tudtak állni” a távoktatásra. Lannert Judit szerint ezt a helyzetet még csak kísérletnek sem lehet nevezni, mert kényszerből kellett beleugrani. Abban egyetért a miniszterrel, hogy valahogy sikerült az átállás és egy érdekes dolgot is megemlít.

Más kérdés, hogy az egészségügy és az oktatás is arra van kihegyezve Magyarországon, hogy a képzett, zömében női, alulfizetett dolgozók húzzák az igát, és úgyis megcsinálják, amit kell.

-mondja a szakértő.

„Korábban a PISA-eredmények kapcsán készült egy speciális rangsor, ami azt vizsgálta, hogy az adott országnak milyen tanári bérek mellett sikerült az eredményeket elérnie. Tulajdonképpen az „ár-érték” arányt nézték, hogy mennyi pénzből tart ott az oktatásuk, ahol” – teszi hozzá. Ezen a listán Magyarország a negyedik helyen áll, „vagyis ennyi pénzből csak kevesen tudnak ennyit kihozni”. Lannert Judit szerint a szellemiség, amit Kásler Miklós képvisel, arról szól, hogy az oktatást meg lehet úszni ennyiből is, „mert vannak ezek a drága nők, akik akkor is megcsinálják a dolgukat, ha nincsenek rendesen megfizetve.”- mondja.

Az oktatáskutató egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy tömeges igény lenne a digitális oktatásra a jövőben is. „A gyerekek többsége nem úgy használja a digitális eszközöket, hogy az a tanulást vagy az információszerzést segítené. A PISA-eredmények azt mutatják, hogy pusztán a digitális eszközök bevitele az iskolába még ronthat is a helyzeten” - fejti ki. Úgy gondolja, hogy az fogja jól használni a számítógépet, akinek eleve jók az alapkészségei, a szövegértése, a digitális kompetenciája. Akire ez viszont nem igaz, annál felerősödnek a hátrányok.

A szakember azt gondolja, hogy most kellene igazán kutatni, hogy mi lehet a legjobb megoldás, hiszen ez a váratlan helyzet lehetőséget adott arra, hogy olyan jelenséget vizsgáljanak, amire egyébként nincs lehetőség. Kiemeli azonban, hogy nem közvélemény-kutatásra gondol, hanem meg kellene nézni, hogy hol van igazi lemaradás, az miből fakad, és hogyan lehetne javítani a helyzeten.

Az elmúlt hónapok tapasztalatait tekintve Lannert Judit elmondta, hogy a digitális eszközök az egyéni tanulást segíthetik, egy csomó olyan dolgot, amit hagyományosan az osztályban csinálnak, azt a gyerekek otthon is megtehetik. A tanár ma már nem egy információforrás, arra ott vannak a gépek. Sokkal inkább egy folyamatsegítő, aki a tanulást segíti, hogy a gyerekek maguk hozzák létre a tudást.

Pont ez az a pillanat, amikor egy oktatásért felelős miniszternél le kellene esnie a tantusznak, hogy az új NAT-ot nem szabad így bevezetni, valami gyökeresen mást kell csinálni. Ha tovább folytatjuk ezt a frontális tanár- és nem tanulóközpontú oktatást, akkor fejre fogunk állni.

-mondja az oktatási szakember.

Kásler Miklós múlt heti videójában azt mondta a NAT-ról, hogy a pedagógusszervezetek véleményezése után sikerült olyan „bázistartalmat” kialakítani, ami ötvözi az európai értékek és a nemzeti identitás legfontosabb elemeit, miközben korszerű ismereteket is átad.

„Nem, ez nem egy konszenzusos NAT, ez egy megerőszakolt NAT. Jó kezdet volt az Akadémia megbízása az elején, és akár jó dolog is kisülhetett volna belőle, de nem ez történt”- véleményezi  szakember az államtitkár kijelentését. Azt mondja, hogy a tanárokig el sem jutott előzetesen az anyag, idegen lesz számukra és úgy látja, hogy nem lesz jó az új NAT és még széttartóbb lesz a rendszer.