Iskolák a járvány alatt: szeptemberben minden visszatérhet a megszokott kerékvágásba?

Mégsem jelent akkora kockázatot az iskolák működése a járvány alatt? Az Edinburgh-i Egyetem szakértői szerint nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy biztonságos-e újranyitni az iskolákat, hanem hogy elég biztonságosak-e az iskolák, hogy újranyithassanak.

  • Eduline

Az iskolabezárások április elején a Föld 195 országában csaknem 1,6 milliárd gyereket érintett – az UNESCO szerint ez az összes tanuló több mint 91 százaléka. Június 13-ra a helyzet annyit javult, hogy 129 országban 1,1 milliárd gyerek érintett a bezárásokban – igaz, közben sok helyen a vakáció is kitört - írja a Qubit.

Hozzáteszik, az iskolabezárások világszerte növelik az egyenlőtlenséget és a gazdasági nehézségeket, nem csoda, hogy a járvány enyhülésével egyre több ország latolgatja, hogy így vagy úgy megnyitja az iskolákat.

Mik voltak a tapasztalatok?

Dánia volt az első ország, ahol feloldották az iskolazárat. Persze szigorú szabályokkal: az órákat a távolság megtartásával, sok szellőztetés mellett (vagy ha lehet, a szabadban) kell megtartani. Norvégiában április 20-án nyitottak az iskolák, itt a jelenlegi álláspont szerint akkor sem fogják újra bezárni őket, ha az esetszámok újra növekedésnek indulnak, mert az iskolák megnyitása nem hatott negatívan a járványhelyzetre – idézi Guri Melby oktatási minisztert az oldal.

Ausztriára ugyancsak igaz, hogy az iskolák május 18-i részleges újranyitása utáni hetekben nem nőttek az esetszámok. Hollandiában is a május 11-i héten fogadták először újra az intézmények a 4-12 éves gyerekeket, június 2-ától a középiskolák is megnyíltak, június 8-ától kezdve pedig az általános iskolák is teljes körűen működnek. Németországban tartományfüggő, hogy kinyitottak-e az oktatási intézmények. Svédország volt az egyetlen nyugati ország, ahol végig nyitva maradtak az általános iskolák - így sem alakultak ki számottevő fertőzési gócok a gyerekek körül.

Akkor mi lesz szeptembertől?

A biztonságos újranyitás három legfőbb kérdése az Oxfordi Egyetem gyermekorvos szakértői szerint, hogy

  • mennyire hajlamosak koronavírussal megfertőződni a gyerekek és a fiatalok;
  • milyen súlyosak a tüneteik, ha ez megtörténik;
  • és mennyire hajlamosak továbbadni a vírust másoknak. 

A Qubit szerint azonban az eddigi bizonyítékok mindenesetre arra utalnak, hogy a gyerekek iskolába járása nem jelent fokozott kockázatot, a vírus esetleges terjedése pedig óvintézkedésekkel hatékonyan csökkenthető: a felnőttektől való fizikai távolságtartás és a gyakori kézmosás mellett a gyors tesztelésre, a fertőzésgyanús emberek azonnali elkülönítésére is szükség lenne.

„Ha tovább folytatjuk ezt a frontális oktatást, akkor fejre fogunk állni"

Nincs teljes egyetértés abban, hogy a digitális, online oktatás sikeresnek mondható. Hogyan vélekedik egy oktatáskutató a távoktatás sikerességéről?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.