Bárkiből lehet majd tanár vagy óvónő?

A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd ezekben a munkakörökben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát.

  • Eduline

Jövő év augusztus elsejétől hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét, ami egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört – derült ki az Nkt. Népszava által megismert módosító javaslatából.

Ennek a törvénynek ez a melléklete szabályozza például, hogy óvónőként csak óvodapedagógus végzettséggel rendelkező személyt lehet alkalmazni, vagy hogy gimnáziumi tanárnak csak az mehet, akinek egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanári diplomája van. A táblázatban jelenleg 33 munkakör található.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezt eltörlik, azzal lényegében bárkit bármilyen tanári munkakörben lehet majd alkalmazni. Úgy véli, a kormány ezzel akarja enyhíteni az egyre súlyosbodó tanár és óvónő hiányt, ami már nemcsak az iskolákban, hanem a tanárképzésben is megmutatkozik. Idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek erre a képzési területre. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karára például 56 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Egy másik, március végén benyújtott módosító javaslat is ebbe az irányba mutat, ami a tanárszakra jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgájának eltörlését célozta meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavát úgy tájékoztatta: a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett tanárok taníthatnak majd. „A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat” – írták.

A PDSZ Országos Választmányának elnöke szerint ugyanakkor beszédes, hogy a képesítési előírásokat összegző mellékletet nem idén, hanem csak jövőre helyeznék hatályon kívül. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke úgy véli, ennek köze lehet a készülő „pedagógus státustörvényhez” is, ami felülírhatja az eddigi életpályamodellt és – a szakképzésben dolgozó oktatók, valamint a kulturális dolgozók után – a köznevelésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogállását is megszüntetheti. Már tavaly júniusban felmerült a státustörvény kidolgozása a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén, ám a részleteket azóta homály fedi, a szakszervezetekhez semmilyen kész javaslat nem jutott el.

Szűcs Tamás azt is furcsának tartja, hogy a módosításokat éppen most, a világjárvány idején vinnék keresztül, pedig ezeknek az intézkedéseknek semmi közük a koronavírus terjedésének visszaszorításához.

Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?

Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu