Nehéz héten vagyunk túl, sok mindenről született már döntés a koronavírus-helyzet miatt, természetesen a megválaszolatlan kérések száma sem lett kevesebb. Összeszedtük, miben döntött már az oktatási kormányzat.
Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta hétfőn a köznevelési államtitkár. A tanároknak, diákoknak egy hétvége alatt kellett felkészülniük az új rendszerre. Felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak.
A koronavírus azonban nem csak az érettségizőkre, egyetemistákra és tanáraikra, oktatóikra van nagyon hatással, azoknak is lesz változás az életében, akik most mennek majd középiskolába. Még egy hétig, március 25-ig elektronikusan módosíthatók a középfokú felvételi jelentkezések - közölte az Oktatási Hivatal.
A hivatal tájékoztatása szerint az országos veszélyhelyzetre tekintettel a középfokú felvételi jelentkezések módosító adatlapjainak postázására idén nincs szükség. A tanulók a felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai alapján egyetlen alkalommal módosíthatják a középfokú eljárásban eredetileg beadott jelentkezésüket: megváltoztathatják a megjelölt tanulmányi területek sorrendjét, illetve újakat is felvehetnek. Erről itt olvashattok el mindent.
Az Oktatási Hivatal a tantermen kívüli, digitális oktatási munkarend bevezetésével összhangban elhalasztja az idei tanfelügyeleti és pedagógusminősítési vizsgálatait is.
A koronavírus miatt a diákhitelek törlesztését is felfüggesztik
A törlesztési moratórium kiterjed a már törlesztési szakban lévő és a moratórium alatt törlesztési szakba kerülő ügyfelekre is. A törlesztési kötelezettség felfüggesztése automatikusan hatályba lépett, ahhoz külön nyilatkozatra nincs szükség. A jogszabályban előírt moratórium lejártáig a Diákhitel Központ a fennálló tartozásokra nem számol fel késedelmi kamatot, illetve a 2020. március 18. napjáig felmondott szerződéseken túl 2020. december 31-ig nem mond fel szerződéseket - írja közleményében a központ. Arról, hogy kire vonatkozik ez a mentesség, itt olvashattok bővebben.
Egy ideig nem lesznek nyelvvizsgák
Ahogy arról már beszámoltunk, a legtöbb akkreditált nyelvvizsgaközpont oldalán azt látni: a koronavírus miatt elhalasztják a tavaszi vizsgákat. Így azok a felvételizők, akik a végére hagyták a bizonyítványszerzést, izgulhatnak, mikor lesznek újra időpontok.
A tavaszi nyelvvizsgaidőpontok minden évben kulcsfontosságúak felvételiző diákoknak, ugyanis sokan ebben az időszakban tervezték a nem kevés többletponttal járó bizonyítvány megszerzést. Azonban a koronavírus ezeket most megakasztotta. A felvételizők mellett a diplomaszerzést is megnehezíti, ugyanis alapképzés esetén mindenkinek legalább egy B2-es vizsgával rendelkeznie kell ahhoz, hogy államvizsgázhasson és oklevelet szerezhessen.
"Az egész felvételi rendszert, ezzel együtt a nyelvvizsgák eljárásrendjét és az érettségiket is át kell szervezni" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, akivel az elhalasztott tavaszi nyelvvizsgákról és a lehetséges folytatásról beszélgettünk.
Persze vannak még kérdések...
Talán a legfontosabb: mi lesz az érettségivel? „Ha a helyzet romlik, nyilván szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levezetési megoldások” - mondta Maruzsa Zoltán. Azonban nem szeretett volna erről több konkrétumot mondani, mert "kellő időben a kormány erre nézve meg fogja hozni a döntéseket". Egyelőre minden érettségizőnek azt tanácsolta, hogy a felkészülésre fókuszáljon, ezzel párhuzamosan kezelni fogják a helyzetet, ahogyan a körülmények ezt lehetővé teszik.
Mi lesz az elhalasztott nyelvvizsgákkal? Az egész felvételi rendszert át kell szervezni
"Az egész felvételi rendszert, ezzel együtt a nyelvvizsgák eljárásrendjét és az érettségiket is át kell szervezni" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, akivel az elhalasztott tavaszi nyelvvizsgákról és a lehetséges folytatásról beszélgettünk.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
