Mióta a kormány bejelentette, hogy hétfőtől bezárnak az iskolák, azóta több kezdeményezés is született arra vonatkozóan, hogy ki hogyan tudná segíteni a távoktatás megvalósulását.
Tegnapi cikkünkben összeszedtünk több olyan lehetőséget is, melyek segíthetik a távoktatás megvalósulását.
Romániában a tanügyminisztérium megállapodott az állami tévétársasággal (TRV) arról, hogy amíg a járványveszély miatt zárva tartanak az iskolák, a tévén keresztül tartsanak tanórákat – írja az index.hu
Hasonló tévés oktatásra készülnek Horvátországban is, ahol hétfőtől zárják be az iskolákat és az óvodákat. Az általános iskolák alsó tagozatos tanulói számára a horvát közszolgálati televízió (HRT) hármas csatornája közvetíti majd a tananyagot.
A Soproni Televízióban is tanórákat rögzítenek. Az egész megyében óriási kihívás elé állította a tanárokat és a diákokat a veszélyhelyzet. Van olyan középiskolai osztály, ahol nemcsak tananyagot, de leckét is kapott az osztály tegnap – írja a kisalföld.hu
A Soproni Tankerületben azt tervezik, hogy a városi tévében 25 perces órákat tartanak reggel 8 órától a pedagógusok. „Dolgozunk a projekten, zajlik a stúdió kialakítása, a pedagógusok kiválasztása.
A Soproni Tankerület vezetője elmondta
A tanárok nyitottan állnak a digitális módszerekhez. Azoknak a kollégáknak, akiknek kevésbé megy ez, segítenek a többiek. Most két hónap alatt sajátíthatja el az összes kolléga a modern oktatást.
Átállás a digitális oktatásra: nem mindenhol egyszerű
Elkezdődött a második nap távoktatásban. A legtöbb helyen még gőzerővel igyekeznek kidolgozni a tanárok, hogyan építsék fel a következő hetek működését. Az Eduline olvasói a következőkről számoltak be az új rendszer kapcsán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
