Átállás a digitális oktatásra: nem mindenhol egyszerű

Elkezdődött a második nap távoktatásban. A legtöbb helyen még gőzerővel igyekeznek kidolgozni a tanárok, hogyan építsék fel a következő hetek működését. Az Eduline olvasói a következőkről számoltak be az új rendszer kapcsán.

  • Eduline

Tegnap felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak. Most pedig az Eduline-olvasók tapasztalatairól számolunk be.

Néhány diák, szülő és tanár arról számolt be: náluk szerdán vagy csütörtökön kezdik a távoktatásra való átállást. Addig csupán tájékoztatást, infókat kapnak email formájában. De olyanról is hallani, ahol abszolút semmit nem tudni még, se információkat, se feladatokat nem kaptak a diákok az első nap után.

Email vagy KRÉTA

Vannak iskolák, ahol feladatok kiadásával kezdték az új rendszert, míg pontosan ki nem találják, hogyan működjenek. Egy általános iskola harmadik osztályos tanulói például emailben kaptak feladatokat, míg egy másik iskola emelt matekra készülő érettségiző diákjainak a KRÉTA biztosította a leckéket.

Ezenkívül van, ahol már eldőlt: a Google Classroom vagy az Edmodo lesz a közös fórum.

Nem mindenhol könnyű az átállás

Az osztályomban 10 gyerekből 8-nak nincs otthon számítógépe - számolt be egy tanár a távoktatás akadályairól. Egy másik is hasonlókról írt, ő hozzátette: ezek a diákok most jóvátehetetlenül le fognak maradni.

De a tanárok egy része - ha nem is körülmények miatt-, sincs jelen a digitális platformokon. "Tanárok közül van olyan kollégám (nem is egy - és nemcsak nyugdíj előtt álló), akinek se Facebook, se Instagram, se Messenger, email is csak a hivatalos dolgok miatt van" - őket is segíteni kell, írta egy másik tanár. De más Eduline-olvasó is arról számolt be: van, aki most csinált magának Facebookot.

A további fejleményekről is szívesen várunk tőleteket beszámolókat kommentben, vagy az [email protected] címre.

Sok helyen csak szerdától élesedhet a távoktatás - mit gondolnak a szülők?

Tegnap Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kijelentette: a digitális munkarendre átállás nem tud egy hétvége alatt megvalósulni, ennek kialakításához szükség lesz pár napra. Mit gondolnak a kialakult helyzetről a szülők?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.