Mit történik, ha egy középiskolába sem kerültök be?

Előfordulhat, hogy valaki egyetlen középiskolába sem nyer felvételt, megnéztük, hogy mi a teendő ilyenkor.

  • Eduline

Ha nem nyertetek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem az általános felvételi eljárás időszakában, akkor sincs nagy baj, hiszen ki tudjátok használni a rendkívüli felvételi időszakot. Ez a felvételi időszak 2020. május 11-én kezdődik.

Ilyenkor az ügyintézés már egyénileg történik. Nektek vagy a szüleiteknek kell az iskolákba jelentkezni és egyeztetni velük. Ez a felvételi eljárás már nem része a KIFIR rendszernek sem, de az Oktatási Hivatal segít abban, hogy közzéteszi azoknak az iskoláknak adatait, ahol a felvettek száma alacsony és emiatt részt vesznek a rendkívüli felvételi eljárásban.

Ha tankötelesek vagytok, akkor kötelező iskolát választanotok, akkor is, ha sikertelen a felvételi eljárás. Ha sem a rendes és sem a rendkívüli felvételi eljárás során nem sikerül felvételt nyernetek egyetlen középfokú iskolába sem, akkor a Köznevelési Hídprogramban folytathatjátok a tanulmányaitokat. A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki 2020. március 27-ig. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat megtalálhatjátok majd a Klebelsberg Központ honlapján.

A középfokú iskolák március 16-ig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők felvételi jegyzékét, március 26-ig pedig az OH elektronikus formában kiküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkező diákok listáját.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell vennetek, ha ezekbe a az iskolákba jelentkeztetek. Ezek a vizsgák most zajlanak.

A márciusi fontos dátumokat ebben a cikkünkben találjátok.

Középiskolai felvételi 2020: kit melyik iskolába vesznek fel?

Sok iskolában már zajlanak a szóbeli vizsgák, így hamarosan mindenhol kialakulnak a végleges pontszámok. De mi történik akkor, ha az elért pont több megjelölt középiskolába is elegendő lenne? Fontos kérdésre válaszolunk.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.