Amerikából származó tanulási módszerek jelennek meg egy nyírteleki iskolában

Tizenöt pedagógus fogja megtanulni az Amerikában kidolgozott tanulási eljárás, a Komplex Instrukciós Program (KIP) alapjait és legfontosabb tudnivalóit az egyik nyírteleki iskolában. Kísérleti jelleggel már ebben az iskolai tanévben is alkalmazni fogják az új módszereket, a 2021/2022-es tanévtől kezdve pedig teljesen beépítik a pedagógiai programba.

  • Eduline

A szon.-hu számolt be róla, hogy van egy olyan tanulási módszer, amivel a pedagógusok nem tanítanak, hanem szerveznek, összehangolnak, segítenek a tanulói csoportoknak megérteni a közös céljaikat, és segítenek megtervezni azt, miképp érjék el ezeket. A pedagógusok nem foglalnak állást a kérdésekben, hanem semlegesek maradnak, és ráirányítja a diákok figyelmét a fontos dolgokra. Idegen szóval a pedagógust ilyenkor facilitátornak nevezik.

Hamarosan a nyírteleki Szent Anna katolikus iskolának is lesz tizenöt facilitátora, ugyanis a képzésben résztvevő pedagógusok elsajátítják az az Amerikában kidolgozott tanulási eljárás, a Komplex Instrukciós Program (KIP) alapjait.

A KIP lényege, hogy a tanulást élményként, nem pedig kényszerként fogják fel, és kiscsoportos foglalkozások keretében éljék meg a diákok. A tanárnak kell mindent előkészítenie, de az egyes csoportok a tagok aktív részvételével, úgymond megtanítják egymásnak a tananyagot. A tanórák 20 százalékát ezzel a módszerrel kell oktatni, és ennek az iskola pedagógiai programjába is be kell épülnie.

Nem a nyírteleki iskola az első, ahol alkalmazni fogják ezt a tanulási módszert - ők a kiválasztott négy intézmény egyike. A budapesti Losonci Téri Általános Iskolában pedig már néhány éve bevezették a programot. Az akkor még ugyancsak nehézségekkel küzdő intézményben azóta százszázalékos a továbbtanulási arány és a lemorzsolódás is csökkent. Nyírteleken ugyanezt szeretnék elérni.

Az Oktatási Hivatal küzd az egyetemi lemorzsolódás ellen: programot indítottak

A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.