A Nemzeti alaptanterv (NAT) készítőinek minden megyében személyesen tehetik majd fel kérdéseiket a tanárok a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által szervezett konferenciasorozat keretein belül.
A szakszervezetek, egyesületek, tantestületek tiltakozásai után most lehetőséget kapnak a tanárok, hogy személyesen konzultáljanak a módosított Nemzeti alaptanterv készítőivel – értesült a Magyar Nemzet. A Nemzeti Pedagógus Kar által kezdeményezett konferenciasorozatot március végéig minden megyében megszervezik majd.
A tervek szerint a minisztérium képviselői, illetve lehetőség szerint Hajnal Gabriella is részt vesz majd ezeken az eseményeken – árulta el Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő, az NPK elnökségi tagja. Hozzátette: a tájékoztató rendezvények lezárultával kérdőíves felmérést is végeznek, összegyűjtve a gyakorló pedagógusok legfontosabb javaslatait és kérdéseit a NAT-tal kapcsolatban, majd ezt a kar eljuttatja a szaktárcához.
Egyébként a konferenciákat kezdeményező Nemzeti Pedagógus Kar volt az egyetlen szervezet, amelyet bevontak az új NAT elkészítésébe - ezt még Hajnal Gabriella miniszteri biztos árulta el az ATV-ben.
A szakértő szerint nem kell mindennel egyetérteni, ami a NAT-ban benne van, hiszen nem a tanterv mondja meg, hogy melyik nap miről beszéljünk az órán - fogalmazott, hozzátéve: a tanárok sokszor hajlamosak belecsúszni abba a hibába, hogy szó szerint azt akarják megtanítani, ami a tantervben szerepel, miközben nem ez a feladatuk. Pedig szerinte rengeteg olyan kijelentés van a tantervben, ami a szakmai szabadságra utal, de ezzel tudni is kell élni - hangsúlyozta.
A kar elnökségi tagja szerint szerint újdonság, hogy a nyelvtan tananyaga a korábbinál gyakorlatiasabb irányt vett, ahogyan a matematika és a természettudomány is szervesebben kötődik a hétköznapi élethez. Valamint a szakértő magyartanárként azt is kiemelte: nem szerepel már a kötelező olvasmányok között A kőszívű ember fiai, helyette Jókaitól A nagyenyedi két fűzfát kell elolvasni. Elmondta, személy szerint ennek a váltásnak örül, mert bármilyen nagyszerű alkotás is az előbbi, egy hetedikesnek nehéz elolvasnia.
A Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
"Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja"
Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
