A Nemzeti alaptanterv (NAT) készítőinek minden megyében személyesen tehetik majd fel kérdéseiket a tanárok a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által szervezett konferenciasorozat keretein belül.
A szakszervezetek, egyesületek, tantestületek tiltakozásai után most lehetőséget kapnak a tanárok, hogy személyesen konzultáljanak a módosított Nemzeti alaptanterv készítőivel – értesült a Magyar Nemzet. A Nemzeti Pedagógus Kar által kezdeményezett konferenciasorozatot március végéig minden megyében megszervezik majd.
A tervek szerint a minisztérium képviselői, illetve lehetőség szerint Hajnal Gabriella is részt vesz majd ezeken az eseményeken – árulta el Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő, az NPK elnökségi tagja. Hozzátette: a tájékoztató rendezvények lezárultával kérdőíves felmérést is végeznek, összegyűjtve a gyakorló pedagógusok legfontosabb javaslatait és kérdéseit a NAT-tal kapcsolatban, majd ezt a kar eljuttatja a szaktárcához.
Egyébként a konferenciákat kezdeményező Nemzeti Pedagógus Kar volt az egyetlen szervezet, amelyet bevontak az új NAT elkészítésébe - ezt még Hajnal Gabriella miniszteri biztos árulta el az ATV-ben.
A szakértő szerint nem kell mindennel egyetérteni, ami a NAT-ban benne van, hiszen nem a tanterv mondja meg, hogy melyik nap miről beszéljünk az órán - fogalmazott, hozzátéve: a tanárok sokszor hajlamosak belecsúszni abba a hibába, hogy szó szerint azt akarják megtanítani, ami a tantervben szerepel, miközben nem ez a feladatuk. Pedig szerinte rengeteg olyan kijelentés van a tantervben, ami a szakmai szabadságra utal, de ezzel tudni is kell élni - hangsúlyozta.
A kar elnökségi tagja szerint szerint újdonság, hogy a nyelvtan tananyaga a korábbinál gyakorlatiasabb irányt vett, ahogyan a matematika és a természettudomány is szervesebben kötődik a hétköznapi élethez. Valamint a szakértő magyartanárként azt is kiemelte: nem szerepel már a kötelező olvasmányok között A kőszívű ember fiai, helyette Jókaitól A nagyenyedi két fűzfát kell elolvasni. Elmondta, személy szerint ennek a váltásnak örül, mert bármilyen nagyszerű alkotás is az előbbi, egy hetedikesnek nehéz elolvasnia.
A Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
"Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja"
Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
