A Nemzeti alaptanterv (NAT) készítőinek minden megyében személyesen tehetik majd fel kérdéseiket a tanárok a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által szervezett konferenciasorozat keretein belül.
A szakszervezetek, egyesületek, tantestületek tiltakozásai után most lehetőséget kapnak a tanárok, hogy személyesen konzultáljanak a módosított Nemzeti alaptanterv készítőivel – értesült a Magyar Nemzet. A Nemzeti Pedagógus Kar által kezdeményezett konferenciasorozatot március végéig minden megyében megszervezik majd.
A tervek szerint a minisztérium képviselői, illetve lehetőség szerint Hajnal Gabriella is részt vesz majd ezeken az eseményeken – árulta el Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő, az NPK elnökségi tagja. Hozzátette: a tájékoztató rendezvények lezárultával kérdőíves felmérést is végeznek, összegyűjtve a gyakorló pedagógusok legfontosabb javaslatait és kérdéseit a NAT-tal kapcsolatban, majd ezt a kar eljuttatja a szaktárcához.
Egyébként a konferenciákat kezdeményező Nemzeti Pedagógus Kar volt az egyetlen szervezet, amelyet bevontak az új NAT elkészítésébe - ezt még Hajnal Gabriella miniszteri biztos árulta el az ATV-ben.
A szakértő szerint nem kell mindennel egyetérteni, ami a NAT-ban benne van, hiszen nem a tanterv mondja meg, hogy melyik nap miről beszéljünk az órán - fogalmazott, hozzátéve: a tanárok sokszor hajlamosak belecsúszni abba a hibába, hogy szó szerint azt akarják megtanítani, ami a tantervben szerepel, miközben nem ez a feladatuk. Pedig szerinte rengeteg olyan kijelentés van a tantervben, ami a szakmai szabadságra utal, de ezzel tudni is kell élni - hangsúlyozta.
A kar elnökségi tagja szerint szerint újdonság, hogy a nyelvtan tananyaga a korábbinál gyakorlatiasabb irányt vett, ahogyan a matematika és a természettudomány is szervesebben kötődik a hétköznapi élethez. Valamint a szakértő magyartanárként azt is kiemelte: nem szerepel már a kötelező olvasmányok között A kőszívű ember fiai, helyette Jókaitól A nagyenyedi két fűzfát kell elolvasni. Elmondta, személy szerint ennek a váltásnak örül, mert bármilyen nagyszerű alkotás is az előbbi, egy hetedikesnek nehéz elolvasnia.
A Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
"Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja"
Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
