Elmarad a nagy óraszámcsökkenés? Itt vannak a gimnazisták kerettanterv szerinti órái

Hány órával nőttek vagy csökkentek az új kerettantervben a diákok óraszámai a három fő tárgy esetén? Összehasonlítottuk a jelenleg még érvényben lévő kerettantervet az idén szeptembertől bevezetni kívánttal.

  • Eduline

Múlt hét pénteken nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptantervet kiegészítő kerettanterveket is - ezek tartalmazzák a tárgyankénti pontos tanterv felépítését többek között a tananyagokkal és órakeretszámokkal együtt. Mindezt 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) tervezik bevezetni.

A három fő tantárgyból a gimnázium 9-12. évfolyamán az új NAT-tal együtt szeptembertől életbe lépő kerettanterv a következő óraszámokat határozta meg egy tanévre. Óraszámcsökkentés mindössze magyar nyelv és irodalom tárgyból figyelhető meg, több mint húsz órával kevesebb nyelvtan és irodalom órán kell részt venniük a 9-10. évfolyamos diákoknak szeptembertből egy tanév során.

TantárgyÖsszes óraszám (aktuális) - 9-10. évfolyamÖsszes óraszám (2020 szeptembertől) - 9-10. évfolyamÖsszes óraszám (aktuális) - 11-12. évfolyamÖsszes óraszám (2020 szeptembertől) - 11-12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom260 óra238 óra242 óra256 óra
Matematika194 óra204 óra181 óra186 óra
Történelem130 óra136 óra183 óra186 óra

A legtöbb órakeret ugyanennél a tárgynál nőtt - várhatóan az arányok megtartása miatt -, 14 órával több magyar nyelv és irodalom órát tartanak majd a diákoknak 11-12. évfolyamon. A többi tárgy (matematika és történelem) esetén bár mindegyiknél látható óraszámnövelés, jelentős változás nem történt, kivéve a matematikát, ahol szintén 10 órával emelték meg a 9-10. évfolyamosok órakeretét.

Az új Nemzeti alaptanterv megjelenésekor Nahalka István oktatáskutató úgy nyilatkozott a Népszavának: a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett, így nem várható, hogy csökken a diákok és a tanárok terhelése.

Az idegen nyelvi kerettanterveket még nem tették közzé, jelenleg még feltöltés alatt állnak. Az új kerettantervek kapcsán azonban az irodalom tantárgyból az is kiderült: a már sokat emlegetett új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján - erről bővebben itt olvashattok. Az alsósok is több új szerzőre számíthatnak, de megmaradt kötelezők is várják majd az 5-8. évfolyamos diákokat.

NAT NEM vagy NAT IGEN - fej fej mellett petíciók aláíróinak száma

Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.