Egyre több és több iskola tanári gárdája és diákja csatlakozik az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozáshoz. Sokan az új NAT visszavonását követelik, hiányolják a nyilvános és szakmai egyeztetést és korszerűtlennek tartják a dokumentumot. Összegyűjtöttük, kik adtak ki eddig nyílt levelet vagy közleményt a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban.
A január végén megjelent Nemzeti alaptanterv kritikusai között egy pécsi iskola volt a legelső, ahol a tanárok emeltek szót az új NAT ellen. A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanári munkaközössége az első tantestületi közösség, amely testületileg adott ki tiltakozó nyílt levelet az új NAT ellen. A magyartanárok kezdeményezéséhez az iskolán belül később csatlakoztak még a művészeti tárgyakat oktató tanárok, akik szerint az új NAT bevezetése után „rendkívül kevés idő jut majd a képzőművészetek és a zene megismertetésére, megszerettetésére, kreatív személyiségek nevelésére”.
„Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké. Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén” – áll a munkaközösség Facebookon közzétett nyílt levelében.
Ezt követően még többen csatlakoztak, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete is úgy döntött, ők is feltesznek párat a NAT-tal kapcsolatban. Illetve konzervatív gimnáziumigazgatók is elmondták a véleményüket. A két pedagógus csak névtelenül mert interjút adni, egyrészt azért, mert féltik az állásukat, másrészt, mert féltik az iskolájukat. Az iskolaigazgatók borzalmasnak tartják, hogy a Nemzeti alaptanterv nem pedagógusszakmai, hanem politikai kérdésként nyilvánul meg.
Aztán jöttek az elit iskolák. A budapesti Eötvös József Gimnázium és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium is nyílt levélben csatlakozott az új NAT bevezetése elleni tiltakozáshoz. A Eötvös József Gimnázium tanárai egyetértenek az eddig NAT-kritikákkal, elsősorban azért utasítják el a szeptemberi bevezetést, mert
a megjelent szöveg nem széleskörű szakmai egyeztetéssel készült. Készítői nem vették figyelembe sem a pedagógiai szakemberek, sem a tanárok, sem a szakmai szervezetek, sem a tudományos kutatók, sem a művészetekkel alkotó módon foglalkozók véleményét.
A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai is csatlakoztak a tiltakozókhoz. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanárai egy fotóval tiltakoznak az új NAT bevezetése ellen, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete pedig nyilvánosan tiltakozik a Nemzeti alaptanterv "kidolgozási módja, korszerűtlen tartalma és bevezetésének a tanév beosztását és az iskolák működését semmibe vevő ütemezése ellen". Nemrég a berzsenyis diákok is állást foglaltak, mégpedig nem is akárhogy. Képpel tiltakoznak az új alaptanterv ellen.
A napokban pedig a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és a budapesti Szent István Gimnázium tanárainak egy része is csatlakozott a tiltakozókhoz.
Persze nem csak középiskolák, hanem egyetemek is tiltakoznak
Nemrég az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei hoztak nyilvánosságra egy tiltakozó nyilatkozatot, amiben többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.
Ezen felül számos szervezet is kinyilvánította már elégedetlenségét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Szakmai kritikát készített a NAT-ról többek között a Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Civil Közoktatási Platform, a Nyelv és Tudomány, a Szépírók Társasága, Fiatal Írók Szövetsége, de számos oktatásszakértő, pedagógus és egyetemi oktató is felszólalt. Illetve félszegen, de állást foglalt a Magyar Tudományos Akadémia, és kicsit keményebb véleményt fogalmazott meg az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya a napokban.
A tiltakozások mellett pedig két petíció is elindult. A NAT 2020 Nem petíciót kedd délután három óráig több mint húszezren, az ellenpetíciót, a NAT 2020 Igent több mint 17 ezren írták alá. Előbbi a NAT a Magyartanárok Egyesülete részletes szakmai bírálatát idézi, és kéri erre hivatkozva a NAT-ot elutasítók aláírásait, utóbbi szakmai érveket nem sorol, csak azzal érvel, hogy „támogatom, hogy a gyerekeket hazaszeretetre kell nevelni”.
Nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv szövegét - itt olvashatjátok
A bejelentés után nem is kellett sokat várni a teljes szövegre, pénteken este megjelent a Magyar Közlönyben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
