Látványos tiltakozás - a diákok is kiálltak az új Nemzeti alaptanterv ellen

A Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai után a diákok is a tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv ellen, nem is akármilyen módon.

  • Eduline

A XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai, azt rakták ki az iskola udvarán: NO NAT – számolt be az Iskola a határon Facebook-csoport.

null

null

"Igaz, mi diákok vagyunk, de mi is fel kivánunk szólalni az új NAT ellen. Nem szeretnénk, hogy mi és az utánunk a padjainkba ülő diákok tanulási lehetőségeik emiatt a törvénymódosítás miatt felboruljanak" – írta a kép feltöltője.

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete már korábban nyilvánosan tiltakozott a Nemzeti alaptanterv "kidolgozási módja, korszerűtlen tartalma és bevezetésének a tanév beosztását és az iskolák működését semmibe vevő ütemezése ellen".

Újabb tanári karok tiltakoznak a NAT ellen

Egyre nagyobb a felháborodás a Nemzeti alaptanterv (NAT) körül. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai is csatlakoztak a tiltakozók közé.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.