A Szépírók Társasága egyetért a Magyartanárok Egyesületének a Nemzeti alaptantervről szóló állásfoglalásával. Véleményük szerint az új NAT-ból hiányoznak a kortárs írók és a női alkotók.
Alapjaiban elhibázottnak tartják a NAT módosított szövegét átható ásatag irodalomtörténet-elvű szemléletet, ami szerintük a tanításban azzal a veszéllyel jár, hogy a következő nemzedékek is kimaradnak az olvasás örömének megismeréséből – írja a hvg.hu. A Szépírók Társasága szerint az új alaptanterv az olvasói kultúra ellen van.
„Mint a kortárs magyar irodalom alkotóit tömörítő szervezet tagjai, megdöbbenéssel olvastuk, hogy a jövő nemzedékek irodalmi ízlését, érzékenységét és műveltségét megalapozó tantervben nem kaptak helyet sem élő, sem a közelmúltban elhunyt, a magyar irodalom hazai és nemzetközi elismertetésében kiemelkedő szerepet játszó írók. Nem kapott benne helyet az egyetlen Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre” – írja a Szépírók Társasága közleményében.Ezt gondolják az oktatási szakértők az új NAT-ról: nem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése
Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
A közleményében kitértek arra is, hogy az új NAT-ból hiányoznak a magyar irodalomnak kiváló női alkotói. Az egész magyar és világirodalmat mindössze Szabó Magda és Szapphó képviseli. Véleményük szerint ezzel az alaptanterv hamis képet sugall arról, hogy mekkora szerepet játszottak és játszanak a nők a magyar és világkultúra értékeinek létrehozásában.
„Meggyőződésünk, hogy az új alaptanterv elfogadhatatlan, és nem csupán a kortárs magyar irodalomnak és művelődésnek, hanem a jövő nemzedékek szellemi fejlődésének okoz súlyos károkat.”
„Ezt nem hagyhatjuk!" - Jocó bácsi is kiakadt az új NAT miatt
Balatoni József történelemtanár vagy, ahogy sokan ismerik Jocó bácsi is megírta véleményét az új Nemzeti alaptanterv kapcsán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
