Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
Ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább tovább károkat okoz majd – nyilatkozta a Népszavának Nahalka István oktatáskutató.
A szeptemberi időpont is túl korai, ráadásul előbb még el kell készülni a helyi tantervekkel is. A rendelet erre április 30-áig adott időt az iskoláknak, miközben még nem ismerjük a kerettanterveket, az új NAT-hoz igazodó tankönyveket – mutatott rá az oktatáskutató. Szerinte fontos lenne, hogy az iskolák és a pedagógusok elegendő időt kapjanak a felkészülésre. Azonban nem az időhiány a legfőbb probléma - véli - hanem, hogy a kormány nem végezte el a korábbi, 2012-es NAT felülvizsgálatát, így nem lehet tudni, hogy milyen adatok alapján volt szükség a módosításra.
Nahalka István szerint az új NAT egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi. 2018-ban is volt egy próbálkozás a Nemzeti alaptanterv módosítására, azonban azt a kormány visszaküldte átdolgozásra, mert nem volt elég „nemzeti”. A módosítások nagyban érintik a történelem tantárgyat, a kutató szerint olyan szemlélet jelenik meg, mely egy ideológiának, egy világlátásnak rendeli alá az oktatást. Erről hasonlóan vélekedett a Történelemtanárok Egylete is.
Az oktatáskutató úgy nyilatkozott, hogy bár a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett. Így nem várható, hogy csökken a diákok és a tanárok terhelése.
Az idegennyelv oktatás célkitűzései között pedig az szerepel: cél, hogy középiskola végére a diák képes legyen elérni a B2-s nyelvi szintet, ami egy középfokú nyelvvizsgának felel meg, de legalább egy középszintű nyelvi érettségit (B1-es szint) tudjon teljesíteni. "A tananyag tartalma meg sem közelíti a B2-es követelményeket" – ezt már Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nyilatkozta a Népszavának.
Történelemtanárok Egylete: "a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk"
Tíz pontban foglalta össze véleményét a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.
Mi lesz a magyarral?
Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja pedig azt monsta, hogy A Nemzeti alaptantervnek a nemzeti minimumot kellene tartalmaznia, ez azonban rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van. Szerinte egyébként jobb lenne, ha nem konkrét szerzők szerepelnének a tantervben, hanem a tanároknak lenne döntési lehetőségük. Míg a tanterv azt hirdeti, hogy változatos módszerekkel lehet dolgozni, addig az óraszám szűkössége és a témák, művek sokasága csak látszólagos tanítást tesz lehetővé – mondta az oldalnak Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára. A tanár nevetségesnek tartja, hogy kortárs vagy mai szöveg nem szerepelhet a tananyagban.
A tanterv nem mutatja meg, hogyan működik az élő irodalom, a folyóirat-kultúra, a vita. Ráadásul egyetlen kerettanterv készül valamennyi iskolatípusnak, az általános iskoláknak, a gimnáziumoknak és a szakgimnáziumoknak (technikumoknak). Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke úgy vélekedett: a NAT-ban is megjelenő „kultúrharcos logika” kettészakítja a társadalmat, ami ellentétes az alaptanterv feladatával, küldetésével.
Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
