A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kritikát fogalmazott meg - többek mellett - az új Nemzeti Alaptanterv kapcsán. A szakmai vélemény mellett követelik, hogy ebben a formában ne vezessék be a következő tanévtől az új tantervet.
A szakszervezet közleményében követeli, hogy a kormány ne vezesse be az új Nemzeti Alaptantervet, hanem helyette készüljön el egy valóban új és korszerű alapdokumentum, amely a bevezetés előtt széles társadalmi egyeztetésen essen át.
Tegnap megírtuk, hogy a Facebookon tiltakozó akciót indított a PDSZ a NAT ellen. Közleményükben most amellett, hogy a többi pedagógust is az akció csatlakozására biztatják, kérik, ha bevezetik az új NAT-ot, nyugodtan hagyják figyelmen kívül azokat a tartalmakat belőle, amelyek legjobb tudásuk szerint ártalmasak lehetnek. Ezenkívül hozzáteszik: kezdjék el feljegyezni a munkaidejüket, beleértve a NAT-módosítással kapcsolatos többletmunkát is.
A PDSZ szerint lehetetlen feladat elé állítják a tantestületeket és az intézményvezetést, hogy felkészüljenek a rendelkezésre álló rövid időben a NAT, és az ezután megjelenő kerettantervek alapján a következő tanévre. Ráadásul,
az iskola az ismeretek közvetítője, gondolkodásra, problémamegoldásra és együttműködésre nevelés helyszíne helyett pártideológia közvetítésének szerepét kapta
- fogalmaz a szakszervezet közleményében az új NAT kapcsán. A PDSZ egyetért a Civil Közoktatási Platform szakmai véleményével, továbbá megjegyezték, a szakképzés teljeséggel kimarad a NAT-ból, ennek megalapozásának pedig nem használ a technika tantárgy kivezetése sem.
Az óraszámcsökkentésről úgy vélik, ettől még a megtanítandó tananyag mennyisége nem csökken, ezzel még inkább fokozódik a tanulók túlterheltsége, az egyénre szabott fejlesztés szinte lehetetlenné válik - fogalmaznak, hozzátéve: egyes tantárgyak emelt óraszámban történő tanítására aligha lesz mód.
Az új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos már megjelent kritikákat itt nézhetitek meg.
Ezt gondolják az oktatási szakértők az új NAT-ról: nem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése
Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
