Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást - ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek. Összehasonlító kutatás készült az európai gyerekek terveiről. Itt vannak a részletek.
A magyar kutatás alapját a 2019. novemberben megjelent „The Europe Kids Want” kutatás adta, amiben az európai kontinens 49 országából 20 000 gyerek vett részt. A Hintalovon Alapítvány „Te hogy látod?” felmérésében 5300 gyerek töltötte ki a kérdőívet, és a kutatás azzal a céllal készült, hogy bemutassa a magyar gyerekek véleményét az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága számára. A felmérés tervezésénél kiindulópontot jelentett a „The Europe Kids Want” kutatás, így lehetővé vált az európai és magyar eredmények összehasonlítása - írja az alapítvány honlapján.
A két kutatásból kitűnik, hogy Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%), de egyetértenek abban is, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságosabb hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől – az európai gyerekek 60%-a, a magyar gyerekek 56%-a foglalt így állást a megkülönböztetés ellen. Szomorú tény, - teszik hozzá - hogy a gyerekek nagyon aggódnak amiatt, hogy nem lesz munkájuk, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, és komolyan tartanak a háborútól és terrortámadásoktól, ez utóbbiban a magyarok kevésbé, mint más európai gyerekek.
Az oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%) - derül ki a kutatásból.
Itthon és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik. Komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyar gyerekek (45%).
Ma van a Gyermegjogok Világnapja: mi a helyzet az oktatás területén?
Szerdán harmincéves az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye - az évforduló alkalmából megnéztük, milyen eredményeket sikerült elérni és mit kellene jobbá tenni az oktatás területén a világban és Magyarországon.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
