Középiskolai felvételi: mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek az írásbelin?

Ma délelőtt írták a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkező diákok. Mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek, mekkora súlya van az írásbelinek és hogyan érdemes iskolát választani?

  • Eduline

Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai

Január 18-án, vagyis ma 10 órától tartották a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáját - azok, akik erre alapos ok miatt nem tudtak elmenni, január 23-án 14 órától írhatják meg a pótló írásbeli vizsgát.

A középiskolák február 6-ig értesítik a diákokat az írásbeli eredményéről. Ez alapján még lehet változtatni a kiválasztott középiskolák listáján. Az intézményekbe való jelentkezés határideje február 19.: erről itt olvashattok részletesen.

Egyrészt érdemes megnézni, milyen súlya van az adott középiskolában az írásbelinek. Ugyanis csak az van meghatározva, hogy ha az adott intézmény kért írásbelit, az az összpontszám legalább 50 százalékát kell, hogy adja, e fölött ugyanakkor szabadon dönthet az iskola.

Másrészt számít az is, a feladatlapok közül melyik sikerült jobban. Az iskolák ugyanis figyelembe vehetik a magyar nyelvi és a matematika feladatlap eredményét is (mindkettővel 50 pontot szerezhettetek), vagy csak az egyiket - az utóbbi esetben ebből számolják az összpontszám legalább felét.

Ha a középiskola szóbeli felvételit is tart, az maximum az összpontszám 25 százalékát adja. A szóbeliket február 24. és március 13. tartják. A pontszámítás részleteit itt találjátok.

A felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 30-ig kapják meg, a beiratkozás pedig június 22-24. között lesz. Arról, hogy mi a teendő, ha egy intézménybe sem veszik fel a diákot, itt olvashattok.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Középiskolai felvételi: iskolatípusok, tantárgyak és felvételi szabályok egy helyen

Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok - számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna