Középiskolai felvételi: mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek az írásbelin?

Ma délelőtt írták a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkező diákok. Mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek, mekkora súlya van az írásbelinek és hogyan érdemes iskolát választani?

  • Eduline

Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai

Január 18-án, vagyis ma 10 órától tartották a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáját - azok, akik erre alapos ok miatt nem tudtak elmenni, január 23-án 14 órától írhatják meg a pótló írásbeli vizsgát.

A középiskolák február 6-ig értesítik a diákokat az írásbeli eredményéről. Ez alapján még lehet változtatni a kiválasztott középiskolák listáján. Az intézményekbe való jelentkezés határideje február 19.: erről itt olvashattok részletesen.

Egyrészt érdemes megnézni, milyen súlya van az adott középiskolában az írásbelinek. Ugyanis csak az van meghatározva, hogy ha az adott intézmény kért írásbelit, az az összpontszám legalább 50 százalékát kell, hogy adja, e fölött ugyanakkor szabadon dönthet az iskola.

Másrészt számít az is, a feladatlapok közül melyik sikerült jobban. Az iskolák ugyanis figyelembe vehetik a magyar nyelvi és a matematika feladatlap eredményét is (mindkettővel 50 pontot szerezhettetek), vagy csak az egyiket - az utóbbi esetben ebből számolják az összpontszám legalább felét.

Ha a középiskola szóbeli felvételit is tart, az maximum az összpontszám 25 százalékát adja. A szóbeliket február 24. és március 13. tartják. A pontszámítás részleteit itt találjátok.

A felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 30-ig kapják meg, a beiratkozás pedig június 22-24. között lesz. Arról, hogy mi a teendő, ha egy intézménybe sem veszik fel a diákot, itt olvashattok.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Középiskolai felvételi: iskolatípusok, tantárgyak és felvételi szabályok egy helyen

Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok - számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.