A PISA (Programme for International Student Assessment), vagyis „nemzetközi tanulói értékelési program” egy 3 évenként megtartott nemzetközi mérés, amiben most 79 ország vett részt. A 2018 tavaszán végzett felmérésről korábban már írtuk, a magyar diákok természettudományos feladatokban 481 pontot szereztek, olvasás-szövegértésből 476-ot, matematikából 481-et. Összehasonlításképp az OECD átlag szövegértésből 487, matematikából 489, természettudományokból pedig szintén 489.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a 2015-ös zuhanást a digitális alapra való áttérés is okozhatta, de való igaz, hogy 2009 óta megfigyelhető egy csökkenő tendencia.
"Véleményem szerint helyére került Magyarország az OECD-országok közül a tudásalkalmazás terén, sajnos ezt kell mondanom" - mondta le a PSZ alelnöke az Alfahír cikkében.
Totyik Tamás szerint az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, sőt még apró javulás is elindult, ez azonban főleg annak köszönhető, hogy Magyarországon is elkezdtek végre digitális mérőeszközöket alkalmazni, ami okozott egy minimális visszakapaszkodást jelentett - mondta.
A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?
A mostani PISA-felmérésben a szövegértés részletesebben elemzése alapján kiemelhető, hogy amíg az OECD átlag 8,1 és 8,8% között van a jól teljesítő tanulóknál, addig most Magyarországon ez a szám, 5,7%. A gyengén teljesítőknél pedig egészen katasztrofális ez a szám a PSZ alelnöke szerint. A szövegértést vizsgálva kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített, ami azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik gyermek a munkaerőpiac számára, - ott, ahol szöveget kell értelmezni - egész egyszerűen alkalmatlan lesz.
Az alelnök szerint a másik aggasztó tény az, hogy nagyon szelektív a hazai oktatás. Véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy az iskolák között hatalmas nagy különbségek vannak. Az egyik legnagyobb különbség idehaza van az egyes iskolatípusok közötti eltérésekben. Az OECD-átlag 31 pont, addig Magyarországon ez 55 és 68 pont között változik.
A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
