Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.

  • Eduline

Ahogy mi si írtunk róla, a 2018-as PISA-eredmények alapján az európai listát Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vezeti, de az élen vannak az osztrák, dán, norvég és német diákok is.

A BBC most utánajárt az észt sikernek, és arra jutott: az óvoda a siker kulcsa - írja a cikkre hivatkozva a hvg.hu. Majdnem minden gyerek jár oviba Észtországban, ahol a gyerekeket tanulni tanítják. Arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát - írják.

Arra buzdítják már egészen kis koruktól kezdve a gyerekeket az óvodákban, hogy tanuljanak meg és merjenek kérdezni. Ennek hatására az iskolaérett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket, nem pedig egy tudásanyag bemagolására - teszik hozzá.

Persze volt honnan tanulni, ugyanis a finnek oktatási modellje volt számukra a minta, amikor függetlenné váltak 1991-ben. Ez azt is jelenti, hogy az oktatás ingyenes - emelte ki a BBC-nek egy észt középiskola igazgatója. A házi feladatok többségét az interneten oldják meg a diákok. Ott néznek utána a szükséges szakirodalomnak is. Így akár egész nemzedékek válnak profivá az informatika terén. Arról nem is beszélve, hogy iskola után sokkal kevesebb időt töltenek a könyvek felett görnyedve.

Persze a tanárhiány itt is probléma

A tanárokat ugyanis nem tudják megfizetni, ezért komoly hiány van már most is. A fiatal észtek külföldre, elsősorban Finnországba mennek, ahol értik a nyelvet, és így hamar be tudnak illeszkedni. A fizetések pedig sokkal magasabbak, mint Észtországban.

Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok

Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu