Az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, a szövegértést vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített - mondta el a 2018-as PISA-felmérésről egy interjúban Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A PISA (Programme for International Student Assessment), vagyis „nemzetközi tanulói értékelési program” egy 3 évenként megtartott nemzetközi mérés, amiben most 79 ország vett részt. A 2018 tavaszán végzett felmérésről korábban már írtuk, a magyar diákok természettudományos feladatokban 481 pontot szereztek, olvasás-szövegértésből 476-ot, matematikából 481-et. Összehasonlításképp az OECD átlag szövegértésből 487, matematikából 489, természettudományokból pedig szintén 489.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a 2015-ös zuhanást a digitális alapra való áttérés is okozhatta, de való igaz, hogy 2009 óta megfigyelhető egy csökkenő tendencia.
"Véleményem szerint helyére került Magyarország az OECD-országok közül a tudásalkalmazás terén, sajnos ezt kell mondanom" - mondta le a PSZ alelnöke az Alfahír cikkében.
Totyik Tamás szerint az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, sőt még apró javulás is elindult, ez azonban főleg annak köszönhető, hogy Magyarországon is elkezdtek végre digitális mérőeszközöket alkalmazni, ami okozott egy minimális visszakapaszkodást jelentett - mondta.
Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle
A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?
A mostani PISA-felmérésben a szövegértés részletesebben elemzése alapján kiemelhető, hogy amíg az OECD átlag 8,1 és 8,8% között van a jól teljesítő tanulóknál, addig most Magyarországon ez a szám, 5,7%. A gyengén teljesítőknél pedig egészen katasztrofális ez a szám a PSZ alelnöke szerint. A szövegértést vizsgálva kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített, ami azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik gyermek a munkaerőpiac számára, - ott, ahol szöveget kell értelmezni - egész egyszerűen alkalmatlan lesz.
Az alelnök szerint a másik aggasztó tény az, hogy nagyon szelektív a hazai oktatás. Véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy az iskolák között hatalmas nagy különbségek vannak. Az egyik legnagyobb különbség idehaza van az egyes iskolatípusok közötti eltérésekben. Az OECD-átlag 31 pont, addig Magyarországon ez 55 és 68 pont között változik.
Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás
A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
