Középiskolai felvételi 2020: fontos dátumok a vizsgajelentkezés után

Középiskolába jelentkeztek jövőre? A vizsgajelentkezés határideje ugyan már lejárt, összeszedtük a legfontosabb dátumokat és tudnivalókat, amiket nem árt észben tartani.

  • Eduline

December 6-án az írásbeli vizsgajelentkezés határidejével lezárult egy újabb időszak a középiskolai felvételin. Most összeszedtük a legfontosabb infókat, dátumokat és tudnivalókat.

Milyen fontos dátumok vannak még?

2019. december 11. - A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Tehetséggondozó Programban.

2020. január 17. - Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.

2020. január 18., 10 óra - A központi írásbeli felvételi vizsga az érintett gimnáziumokban és szakgimnáziumokban.

2020. január 23., 14 óra - Pótló központi írásbeli felvételi vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni.

2020. január 28. - A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Kollégiumi Programba.

2020. február 6. - A középiskolák értesítik a diákokat a központi írásbeli felvételi vizsga eredményéről.

Mit érdemes tudni a felvételiről?

A központi írásbeli felvételi vizsgára, illetve a kiválasztott középiskolákba való jelentkezésről a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát itt nézhetitek meg, a pontszámítás szabályairól pedig itt olvashattok. A központi írásbeli felvételi vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget. 

A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok

Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.