Mennyit ér a sok tanulás? Így teljesítenek azok, akik a legkevesebbet ülnek a könyv fölött

Vajon mennyit tanulnak egy héten a nemzetközi felmérésekben legjobban teljesítő diákok? Ez is kiderül a legfrissebb PISA-eredményekből.

  • Eduline

A tegnap megjelent 2018-as PISA felmérésben, Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet, a matematika területén a 31-37. helyet, a természettudomány területén a 29-34. helyet érte el. A listát amúgy Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok csoportja vezeti 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal.

Azonban a felmérésből az is kiderül, hogy az egyes országok diákjai mennyi időt töltenek egy héten tanulással, és ezzel milyen eredményeket érnek el a nemzetközi listán.

Az OECD országok átlaga heti 44 óra, a magyar diákok ennél valamivel kevesebbet töltenek tanulással egy héten, és az átlagos 487 pont alatt is teljesítenek.

A függőleges tengely a 2018-as teszten elért pontokat, a vízszintes pedig a tanulással töltött órákat mutatja egy hetes időszakra nézve
PISA-elemzés

Persze vannak kiugró adatok és érdekességek is. Például Finnországban töltik a diákok a legkevesebb időt tanulással egy héten, teljesítmények mégis viszonylag magasak - derül ki a friss eredményekből. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek diákjai kifejezetten alacsony pontszámokat értek el, pedig itt a leghosszabbak a tanórák és itt töltik a legtöbb időt tanulással az iskolások.

A tanulással töltött időnek is megvan az eredménye: a listavezető kínai tartományok diákjai és a szingapúri diákok is átlag feletti 50-58 órát töltenek egy héten tanulással, amivel a 2018-as lista legjobb teljesítményét érték el.

Az elemzés készítői szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a tanulási eredmények mindig függenek a tanulással töltött idő mennyiségétől és minőségétől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.