Mennyit ér a sok tanulás? Így teljesítenek azok, akik a legkevesebbet ülnek a könyv fölött

Vajon mennyit tanulnak egy héten a nemzetközi felmérésekben legjobban teljesítő diákok? Ez is kiderül a legfrissebb PISA-eredményekből.

  • Eduline

A tegnap megjelent 2018-as PISA felmérésben, Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet, a matematika területén a 31-37. helyet, a természettudomány területén a 29-34. helyet érte el. A listát amúgy Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok csoportja vezeti 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal.

Azonban a felmérésből az is kiderül, hogy az egyes országok diákjai mennyi időt töltenek egy héten tanulással, és ezzel milyen eredményeket érnek el a nemzetközi listán.

Az OECD országok átlaga heti 44 óra, a magyar diákok ennél valamivel kevesebbet töltenek tanulással egy héten, és az átlagos 487 pont alatt is teljesítenek.

A függőleges tengely a 2018-as teszten elért pontokat, a vízszintes pedig a tanulással töltött órákat mutatja egy hetes időszakra nézve
PISA-elemzés

Persze vannak kiugró adatok és érdekességek is. Például Finnországban töltik a diákok a legkevesebb időt tanulással egy héten, teljesítmények mégis viszonylag magasak - derül ki a friss eredményekből. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek diákjai kifejezetten alacsony pontszámokat értek el, pedig itt a leghosszabbak a tanórák és itt töltik a legtöbb időt tanulással az iskolások.

A tanulással töltött időnek is megvan az eredménye: a listavezető kínai tartományok diákjai és a szingapúri diákok is átlag feletti 50-58 órát töltenek egy héten tanulással, amivel a 2018-as lista legjobb teljesítményét érték el.

Az elemzés készítői szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a tanulási eredmények mindig függenek a tanulással töltött idő mennyiségétől és minőségétől.

Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.